2024. november 26. - Virág

Thürmer a kisemberekről, a mumusokról és az éberségről

Az utóbbi időben mintha kevesebbet hallatna magáról a Munkáspárt, holott a népszavazás ügyében, a Magyar Gárda megalakulása kapcsán, az ismét kezdődő utcai zavargások apropójából a hazai politikai paletta szinte valamennyi képviselője kifejtette véleményé
2007. szeptember 20. csütörtök 13:03 - Bencsik Gyula
Mi pártja állásfoglalása a szélsőjobb megerősödéséről, arról, hogy egyesek fasizálódási folyamatról beszélnek a történésekkel kapcsolatban?

Kétségtelenül tapasztalni ilyen jelenségeket, megjelent a Magyar Gárda, mérhető a Jobbik erősödése. Bennünket a háttérben meghúzódó mélyebb okok érdekelnek.
Azt gondoljuk, hogy alapvetően a jelenlegi szocialista-liberális kormány politikája váltja ki a társadalom elégedetlenségét. Egyre több a csalódott, dühös ember, sokan hiába várnak segítségre, félnek a holnaptól, hiszen bizonytalan, hogy lesz-e munkájuk, hogy mi lesz a kórházakkal. Mindemellett azt látni, hogy a politika legfelsőbb szintjein eluralkodott a gátlástalanság, nincsenek már erkölcsi megkötések, a kormány mindent megenged magának. Az MSZP és az SZDSZ lazán átlépett az őszödi beszéden, kvázi követendő erkölcsi példaként tárta a társadalom elé. Mindebből nem kérnek az emberek. Ebben a helyzetben teljesen érthető az a jelenség, hogy az emberek egy része értékeket, kapaszkodókat keres, mindegy, milyen az az érték, jó vagy rossz. Ez a törekvés hívja életre az olyan szervezeteket, mint a Magyar Gárda.

Ugyanakkor úgy vélem, a kirekesztőnek tartott ideológia nem feltétlenül kellene, hogy értékként álljon az emberek előtt. Különösen aggasztó ez, látva a náci jelszavakat skandáló fiatalokat. A baloldal mivel próbálja ezt ellensúlyozni?

Szeretném leszögezni, hogy a Munkáspárt elítéli a szélsőjobboldali jelenségeket, elhatárolódunk a Magyar Gárdától, azoktól a szélsőséges megnyilvánulásoktól, amelyek az elmúlt napokban a Parlament előtt történtek. A társadalom gondjaira nem ez a megoldás.



Milyen alternatívát kínálnak önök? Hogyan igyekeznek megszólítani az elégedetlenkedő tömeget? Milyen terük maradt a demonstrálásra akkor, amikor sokan nem merik utcára hívni a szimpatizánsaikat, mert tartanak egy esetleges provokációtól?

Úgy vélem, ha azt akarja az ország vezetése, hogy ne legyen szélsőjobb, akkor nem kell bántani az olyan baloldali erőt, mint a Munkáspárt. Ugyanis most, szeptember 21-én nem a Magyar Gárdát fogják bíróság elé állítani, hanem a Munkáspártot. 2005-ben azt mondtuk egy bírósági ítéletről, hogy az politikai ítélet, amiért feljelentettek bennünket, és ezért bíróság elé állítják – a rendszerváltás óta először – egy teljes párt teljes vezetését. (2005-ben a Munkáspárton belüli pártellenzéket Thürmerék kizárták, amiért azok a bírósághoz fordultak, amely nekik adott igazat; erről állította a Munkáspárt vezetése, hogy politikai ítélet. Ennek folyományaként a Fővárosi Bíróság elnökének feljelentésére az ügyészség vádat emelt, amiért szeptember 21-én a Munkáspárt teljes vezetése a bíróság elé áll. A Szerk.) Ezt csak azért hozom szóba, mert a Magyar Gárda vezetését senki sem állítja bíróság elé, nem tiltják őket be, tessék-lássék módon lép fel ellenük a kormány.

Milyen jogalapja lenne a kormánynak fellépni a gárdával szemben, hiszen az alapszabályukban nem szerepelnek alkotmánysértő passzusok, és eddig még nem történt olyan atrocitás, ami mögött hivatalosan is a Magyar Gárda állt volna.



A Munkáspárttal szemben soha nem kerestek jogalapot, mégis nagyon ügyesen felléptek ellenünk. Ugyanezt megtehetnék a szélsőjobboldallal szemben is. Ha velünk kapcsolatban megkérdőjelezik a véleménynyilvánítás szabadságának a jogát, miért nem kérdőjelezik meg ugyanezt a másik oldalon? Kettős mércével mérnek, és valójában nem akarják megfékezni a szélsőjobboldalt, mivel a mostani kormánynak kapóra jön, hogy találtak egy mumust, amelyikre folyamatosan mutogatni lehet. Hadd mondjak még egy példát. Görögországban most voltak a parlamenti választások, amelyen megbukott a szocialista párt. Kik erősödtek meg? A kommunisták és a szélsőjobboldal. Ha nálunk nem engedik megerősödni a kommunistákat, meg fog erősödni a szélsőjobboldal; észre sem vesszük, és pillanatokon belül a fejünkre nő.

Ne feledkezzünk el a magát tömegpártnak definiáló Fideszről sem, amelynek a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint nagyon jelentős a támogatottsága. Mennyiben kínál alternatívát a Fidesz az ön által sorolt, hibásnak mondott kormányzati intézkedésekkel szemben?

Nem tudjuk megítélni, mit tenne a Fidesz hatalomra kerülve. Azt látjuk, hogy nem lehet a társadalmi problémákat a kormány elmozdítása nélkül megoldani. Ezt a kormányt pedig csak egy módon lehet távozásra bírni, ha mindenki összefog, akinek nem tetszik a neoliberális gazdaságpolitika, aki nem ért egyet a kórházak, iskolák bezárásával. Mi egyetértünk azzal, hogy legyen egy széleskörű, közös társadalmi gondolkodás és cselekvés a rossz politikával szemben.

Ennek melyek az alkotmány által biztosított lehetőségei? A Fidesz a népszavazást kínálja a bajok orvoslására.

A népszavazás hívei vagyunk, magunk is kezdeményeztünk referendumot, azt gondoljuk, hogy a küszöbönálló népszavazás jogos eszköz. Sajnáljuk, hogy – többek között a kormány kezdeményezésére – nevetségessé teszik a népszavazást, és ennek aligha lesz bármi komoly következménye. Tucatnyi kérdésről nem lehet normálisan dönteni. Az összefogásnak ugyanakkor vannak konkrét megnyilvánulásai is. Ilyen például az élőlánc a nagycsaládosok szervezésében. Nem a Fidesz gyűléseit kell alapul venni. Olyan közös megmozdulásra van szükség, amelyen nem egyik vagy másik párt tábora van jelen, hanem a társadalom különböző rétegeinek a képviselői. A magunk részéről teszünk ezért. Most is épp Szombathelyről jövök, ahol megpróbáltuk eladni a Munkáspárt politikáját úgy, hogy kerestük a csatlakozási pontokat más politikai erőkhöz, civil szervezetekhez.

Terveznek az ősz folyamán nagyobb szabású demonstrációt, ahol szélesebb tömegek előtt ismertetik a programjukat?

Éberek vagyunk. Ott voltunk például a dunaújvárosi Hankook-gyár ügyében, és az ott elért siker részben a miénk is. Ezen a pályán kell maradnunk, a munkások, a kisemberek oldalán. Amikor látjuk, hogy az ő érdekeiket sértik, akkor önálló akciókat is kezdeményezünk, illetve támogatni fogunk minden olyat, ami a céljainkat szolgálja. Legutóbb éppen a KDNP vasárnapi munkavégzés elleni kezdeményezéséhez csatlakoztunk.

Lát arra esélyt, hogy a Gyurcsány-kormány ne töltse ki az idejét a ciklus végéig?

Jogilag nem látok erre esélyt, viszont a társadalom nyomásának hatására az MSZP vezetésén belül következhet be változás. Elérkezhet az a pillanat, amikor az MSZP vezetése azt mondja, hogy kisebb kockázat kivárni a választási ciklus végét, mintsem vállalni egy előrehozott választást. Az országnak egyébként ez utóbbi tenne jót.

Milyen mozgástere lehetne egy új kormánynak a reformok továbbvitelében? A Munkáspárt mit tenne?

Nem vagyunk reformellenesek, de mondjuk a kórházak eladását nem tekintjük reformnak, csupán szimpla privatizációnak. Ellenben készek vagyunk egy korszerű egészségügy vagy oktatás támogatására, de ezeknek az árát nem a tömegekkel kell megfizettetni. Legyen igazságos társadalmi közteherviselés, magyarán a gazdagok nagyobb mértékben vegyenek részt a közterhek viselésében, amely csak egy módon valósulhat meg, ha nem ingatlanadót vezetnek be, hanem luxusadót. Egyáltalán: megadóztatják a külföldi tőkét és a magyar nagytőkét.

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke
1953. április 14-én született, Budapesten.
Édesapja hivatásos honvédtisztként dolgozott, jelenleg nyugállományban van. Munkája mellett megszerezte a hadtudományok kandidátusa, majd doktora címet. A tudományos életben jelenleg is részt vesz. Édesanyja hímzőnőként dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Élete nagyobb részét gyermekei nevelésének szentelte. Egy húga van, foglalkozása pedagógus.

1971-76 között elvégezte a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemét.
1976-80 között a Külügyminisztérium munkatársa.
1980-82 között a moszkvai magyar nagykövetségen külszolgálatot teljesített.
1982-88 között a korábbi kormánypárt, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa.
1988-89 között a korábbi MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója.

1989-ben részt vett a Munkáspárt megszervezésében. A párt első kongresszusán, 1989. december 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé.

1989 óta a Munkáspárt elnöke.

1980-ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakból. Több könyv és cikk szerzője a nemzetközi kapcsolatok és a magyar belpolitika kérdéseiben.

Tagja a Correspondence International nemzetközi folyóirat igazgató tanácsának.

Hobby: úszás, turisztika és idegen nyelvek tanulása. Több nyelven beszél, köztük angol, orosz, német, szerb, olasz, spanyol nyelven.

Nős, felesége újságíró. Két gyermeke van. Fia újságíró, leánya gimnazista.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását