Bretus Imre kurátor szerint a felületes szemlélőnek a látszat az, hogy semmi sincs, ami összefűzze a külön utakon járó, más habitussal élő és alkotó nőket. Az együttes bemutatkozás azonban mégis közös, azonos tartalommal bíró üzeneteket hoz felszínre. Titkos kódokat a korról, a női, nemi és társadalmi identitásról, a megélt vagy elképzelt létről, konkrét érzelmekről és elvont vágyakról. A kiállítás másik különlegessége, hogy a korábbról már ismert motívumokból építkező alkotók ezúttal újabb témákkal és kifejezési eszközökkel kísérleteznek.
A kiállítók közül sajátos utat jár be Tamási Claudia, aki a budapesti kiállítás alkalmából így ismertette munkamódszerét: - Képeimet saját fotók után festem. Már egy jó ideje foglalkoztat a fénykép utáni festés és ennek valamennyi kísérő problémája. Például az, hogy mennyire egyszerű utánzás, gépies munka ez a fajta alkotásmód, mennyiben vesz el az alkotó folyamatból, a kreativitásból. Éppen ezért a fotó utáni festés kötöttségét különféle anyagbeli és eljárásbeli kísérletekkel oldom fel: a már megfestett kompozícióra öntöm a festéket, ezzel lazúrozom a felületet. Így a véletlenszerűség és az irányítottság egyszerre alakítja ki a végérvényes látványt. Rendszerint sorozatokban gondolkodom, mert ez a munkafolyamat alkalmat nyújt arra, hogy egy-egy témát alaposabban is körüljárhassak…
A fiatal festőművésznő mostani kiállításának témaválasztásáról így vallott: - Jelenlegi sorozatom az önarcképre épül. A nőiség, a sztárság, az önreprezentáció gondolatait jelenítem meg. Kiválasztottam számomra fontos vagy jelentős művészeket (filmszínésznő, énekesnő), akikből kisebb-nagyobb sztárt és női eszményképet csináltak (Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Madonna, Uma Thurman stb.) Ők szépségükkel, különféle alakításaikkal vagy puszta jelenségükkel fogtak meg.
Festményeimen a kiválasztott sztárt tükörképemként jelenítem meg. Igyekeztem olyan képeket találni az interneten az illetőről, ahol jól felismerhető és karakteres a megjelenése. Aztán lefotóztam magamat a választott kép alapján. Próbáltam hasonlóképpen viselkedni, igyekeztem minél hűebben visszaadni a látványt. Ez természetesen sokszor nem sikerült és inkább paródiája lett a kiinduló fotónak.
A festménysorozat két szálra épül: az egyiken én szerepelek valakivel, a másikon barátommal együtt jelenítjük meg a kiválasztott képet és itt is szerepel a kiválasztott pár képe. A sztárkultusz ismert mechanikája, hogy az illető csillag befolyással van az előadáson a közönségére. Szélsőséges esetekben még a hétköznapi ember további életére is hatással van, a megjelenésében és a stílusában. Számomra sokszor megmosolyogtató látványt nyújt, ha egy-egy ilyen "jelenséggel" találkozom. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az egymást váltó divathullámok hatására, többé-kevésbé valamennyien belekerülünk - akarva-akaratlanul - az utánzás avagy a követés világméretű áramába - mondta Tamási Claudia festőművésznő.
Wagner István
