A kormány előterjesztése azt tartalmazza majd, milyen módon válasszák meg az EU-elnökség lebonyolításáért felelős csapat munkatársait, milyen képzést kapjanak ezek a szakemberek - mondta Iván Gábor.
A szakállamtitkár kifejtette: a tervek szerint 1000-1200 ember venne részt a 2011-es EU-elnökség lebonyolításában magyar részről. Ebből 800-850-en lesznek az elnökségi stábban, ezen belül 500-an a szűkebb tanácsi munkacsoportokban dolgoznak majd, a többiek a koordinációért és az előkészítésért lesznek felelősek. A fennmaradó 300-350 ember a háttérben dolgozó szakértőgárdát alkotja majd.
Szetey Gábor hangsúlyozta: a jövő év első felében fel kell állnia annak a csapatnak, amelyik az EU-elnökség lebonyolítását végzi. (A tavaszi tervek szerint a szakemberek kiválasztása már 2007 végén elkezdődött volna.)
A személyügyi államtitkár elmondta, hogy a munkatársak felvételét négy körben végzik el: először azokat alkalmaznák, akik már ma is EU-s feladatokat látnak el, ezt követően a minisztériumok jelölhetnek szakembereket, majd a közigazgatásban dolgozók maguk pályázhatnak, negyedik körben pedig a magánszférából várnak pályázókat.
A pályáztatásban egy Nyugat-Európában és az üzleti világban már bevált módszertant alkalmaznak, ennek alapja egy úgynevezett értékelőközpont lesz. A különböző képességeket pontozzák, ennek alapján rangsorolják majd a jelentkezőket. Ez a rendszer arra is alkalmas lesz, hogy személyre szabott képzési programokat alakítsanak ki később a résztvevőknek - tette hozzá Szetey Gábor.
A munkatársak képzésének négy "lába" lesz: a szakmai képzés, az EU-ismereti tanfolyamok, a nyelvi képzés, valamint a modulrendszerű oktatás, vagyis a tárgyalástechnika, a konfliktuskezelés, a kommunikációs tréning - hangzott el. A személyügyi államtitkár fontosnak nevezte, hogy az EU-elnökségre felkészített munkatársakat később be lehessen illeszteni a magyar közigazgatásba.
Szetey Gábor hangsúlyozta: a szakmai kiválasztásban nem szabad politikai szempontokat érvényesíteni, mert nem lenne jó, ha politikai alkuk terepe lenne a munkatársak felvétele. Az EU-elnökség idejére a kormánypártoknak és az ellenzéknek egyfajta minimum-megállapodást kellene kötniük arról, hogy félreteszik napi politikai csatározásaikat - fűzte hozzá.
Alapvetően azokra a szakemberekre számítanak az EU-elnökség lebonyolításában, akik már ma is a közigazgatásban dolgoznak, tíz százalék körül lesz azok aránya, akik kívülről érkeznek majd. Iván Gábor hangsúlyozta: Magyarország folytatja az együttműködést az elnökségi trió másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal, és októberben egyeztetést tartanak az elnökség feladatairól.
Magyarországnak két EU-taggal, Spanyolországgal és Belgiummal kell együttműködnie, mielőtt 2011-ben átvenné a soros elnökséget. 2005 óta gyakorlat, hogy az egymást követő három ország közös munkaprogramot készít; a két állammal már elkezdődött az egyeztetés. A közös elnökség másfél évében várhatóan megkezdődik az EU 2014-től érvényes költségvetésének vitája, a lisszaboni stratégia folytatása is a feladatok között lesz, csakúgy, mint a közösség további bővítése.
A magyar EU-elnökség költségei a tervek szerint tízmilliárdos nagyságrendűek lesznek. A kiadások leginkább attól függnek, hány és milyen szintű tanácskozást szerveznek majd Magyarországon. Azokat az üléseket, amelyeket Brüsszelben tartják, az uniós költségvetés fedezi, a tagállamokban rendezett események azonban teljes mértékben az elnöklő országot terhelik.
2011 első félévében várhatóan két formális tanácsülés lesz, mind a kettőt Brüsszelben tartják majd, így Magyarországon valószínűleg nem lesz EU-csúcs, informális megbeszélések azonban igen.
