A konferenciának az ad különös jelentőséget, hogy 1947-ben kezdődött meg a felvidéki magyarság kitelepítése Eduard Benes dekrétumainak szellemében, annak érdekében, hogy megteremtsék az etnikailag tiszta cseh és szlovák államot.
Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök 1945 májusa és 1945 októbere között 143 dekrétumot bocsátott ki, ezekből 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre, de mások közvetve szintén kollektív bűnösként marasztalták el a háborús bűnösnek tartott két kisebbséget.
E dekrétumok teremtették meg a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának jogi alapját, a kisebbségek vagyonának ellenséges vagyonként való elvételét, valamint a felvidéki magyarság megfosztását az állampolgári jogoktól.
A Szovjetunió nyomására Magyarország 1946. február 27-én írta alá a lakosságcsere egyezményt. A kölcsönös lakosságcsere 1948 decemberével ért véget. A végleges adatok alapján 76.616 szlovákiai magyar kényszerült elhagyni szülőföldjét, szemben a 60.257 magyarországi szlovákkal, akik önként cseréltek hazát.
A Nógrád Megyei Levéltár és az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet által rendezett tudományos konferencián szó lesz a szlovák-magyar lakosságcsere nemzetközi hátteréről, különös tekintettel Eduard Benes második világháború alatti tevékenységére. Bemutatják, miként valósult meg a lakosságcsere Gútán, a Dél-Alföldön, Komárom-Esztergom vármegyében, és levetítik az Otthontalan emlékezet című filmet.
Csehszlovákia 1992. december 31-én bekövetkező felbomlása után a két utódállam, Csehország és Szlovákia továbbra is elutasítja a jogfosztó rendeletek hatályon kívül helyezését és a meghurcoltak kárpótlását.
A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes dekrétumok érinthetetlenségét.