Még két-három hónapig érezteti hatását az őszi, 11. budapesti Lakásvásár. Az elmúlt öt év tapasztalatai szerint a kiállításon begyűjtött információk feldolgozása után a családok nagyjából ennyi idő alatt döntenek arról, visszatérnek-e vevőként ahhoz a társasághoz, amelyiknek a kiállításon ismerték meg ajánlatait.

A kiállítók egyöntetű véleménye szerint a Lakásvásárra érkezők ma már felkészülten, az interneten fellelhető információk birtokában, határozott elképzelésekkel indulnak neki a piacnak, tájékozottak a projektekről, árakról, sokkal tudatosabbak, mint akár egy évvel ezelőtt, sokan a vásári akciókra számítva direkt ekkorra időzítik a döntést.

A budapesti agglomeráció vándorlási folyamatai a ’90-es évek során időszakonként eltérő módon és mértékben zajlottak. Az egész évtized meghatározó mozgásiránya a fővárosból az agglomerációba irányuló költözés volt. Azonban emellett nem elhanyagolható jelentőségű az ellenirányú, illetve az ország távolabbi területeiről érkező vándorlás, valamint a városon belüli átrendeződés sem.



A budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, amelyhez hivatalosan 81 település tartozik. 2005-ben 2 421 831 fő élt a budapesti agglomerációban, ami Magyarország lakosságának egynegyedét jelenti.

Nincs könnyű helyzetben, aki ma Budapestre szeretne költözni. Legtöbbször a munka az, ami a fővárosba kényszeríti a vidéki embereket. A korán kelés, a bejárás, az olykor egy, másfél órás busz vagy vonat utak, a drága bérlet, amit sok esetben a munkáltató nem tud fizetni, vagy csak részben és ehhez jön még a tömegnyomorgás a járművön. Nem csoda, hogy aki teheti, menekül ezelől.

Albérlet vagy saját lakás? Sokakban felmerülhet a kérdés, és sokaknak a legnagyobb kérdés az, hogy miből? A szerencsésebbnek van egy szülői támogatás, esetleg a szülők 20-30 évi munkája van benne, de meg tudják teremteni a szükséges anyagi költséget. Más esetben ott a hitel, aminek törlesztő részleteit 10-20 évig is plusz költségként tartjuk számon a havi számlák között.

Ha ezekre sikerült megoldást találni, jöhet a keresgélés. Tégla, panel vagy új építésű legyen, mekkora négyzetméter, hova költözzünk, milyen környék, és a legfontosabb szempont, hogy mennyibe kerül?

Az eltérések nem csak kerületenként jelentkeznek a minőségben és az árban, hanem akár utcánként is. Például a Vörösmarty utca Oktogonhoz eső részénél 13-14 millió forint alatt nem kapni lakást, de ugyanez az utca 10 percnyi sétával az Almássy tér felé, már 8-9 millióért hozzájuthatunk egy kis garzonhoz. Ha tovább megyünk – Józsefváros irányába – ugyanezért az árért már 1-2 szobás, 50 négyzetméteres lakás birtokosai is lehetünk, csak ember legyen a talpán, aki a Józsefváros egyes részein tud és mer is élni.
Elgondolkodtató, hogy emberek ezrei élnek olyan körülmények között, ahova más a kutyáját sem engedné és ezek a lakások is súlyos milliókba kerülnek.

Az ingatlanárak Budapesten a tavalyi évben 6, 77 %-kal emelkedtek. A használt lakások átlagára négyzetméterenként 71 ezer forint volt 1996-ban. Az első nagy ugrásra 2000-ben került sor, amikor is egy év alatt 120 ezerről 202 ezer forintra nőttek a fajlagos árak. Azóta lényegében egyenletes a növekedés, a múlt évi 272 ezer forintig. Valószínűsítő a következő évek átlagárait is. A növekedés évi 3, 4 - 4 % között ingadozik, és 2010-ben 325 ezer forint lesz egy négyzetméter használt lakás Budapesten. Úgyhogy, aki teheti, még most költözzön!