Seregi László pályafutását a Néphadsereg Művészegyüttesében kezdte, 1957 szeptemberében kartáncosként szerződött az operaházhoz. A dalszínházban később balettmester és koreográfus lett.
A hétfői ünnepségen Szirtes György nyugalmazott gazdasági igazgató idézte föl Seregi László koreográfusi munkásságának első, és mindjárt hatalmas sikerű egész estés balettje, az 1968-ban bemutatott Spartacus létrejöttének körülményeit.
Emlékeztetett arra a konfliktusra, amely a zeneszerző, Aram Hacsaturjan és a koreográfus között keletkezett. Mint fogalmazott, Hacsaturjan meglepetésére partitúrájának utolsó taktusa nyitotta Seregi balettjének zenéjét. A premier páratlan sikere változtatta meg az örmény komponista attitűdjét, a külföldi, és sorra elismeréssel kísért bemutatókon már ő javasolta a koreográfusnak, hogy más munkáit is dolgozza föl.
A Spartacus után 1970-ben Seregi László megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb egész estés balett következett az ellenállhatatlan humorú Sylvia Delibes muzsikájára (1972). A Csontváry Kosztka Tivadar festménye ihlette 1975-ös A cédrus után 1978-ban Dohnányi zenéjére készített táncdarabot: a Változatok egy gyermekdalra című művet.
Seregi László 1977-től 1984-ig az operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója azt mondta: a sors kegyének tekinti, hogy első musical-előadásuk, a Macskák című musical színrevitelében Seregi Lászlóval dolgozhatott. Hit, heroizmus, hűség - ez a hátrom princípium jellemzi az igazgató-rendező szerint a koreográfust.
Keveházi Gábor balettigazgató elmondta, jövőre Seregi-hetet rendeznek, és arra biztatta a koreográfust, hogy alkosson egy negyedik Shakespeare-balettet is.
Vass Lajos főigazgató ajándékokat nyújtott át a mesterművésznek, hangsúlyozva: a 123 éves Magyar Állami Operaház történetének jelentős korszaka Seregi László 50 éves működése, amely méltó a kollégák és a közönség szeretetére.
Végül az ünnepelt köszönte meg a gratulációkat, rámutatva arra, hogy a jelenlévők nemcsak őt tisztelték meg, hanem magát a táncművészetet is.
"Sok vagy kevés, amit létrehoztam?" - tette fel a kérdést, amelyre így felelt: "azt hiszem, kevés, de valami jó érzékkel a bukásra ítélhető darabokat nem csináltam meg".
Seregi László több hazai és külföldi díj tulajdonosa: megkapta az Erkel Ferenc-díjat (1969), az érdemes művész címet (1972), az Osztrák Nagyérdemrendet (1976), a kiváló művész elismerést (1978), a Kossuth-díjat (1980), a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címet (2003), a Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíját (2003), a Prima Primissima-díjat (2005).