Nem lesznek betelepítések

A vajdasági magyar pártok a napokban aggodalmuknak adtak hangot, amely szerint a nyugati országokból visszatérő több mint százezer szerb állampolgárt a vajdasági, többségében magyarok lakta településekre kívánják betelepíteni, megváltoztatva ezzel a tartomány nemzetiségi struktúráját.

Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője az üggyel kapcsolatban levelet intézett Göncz Kinga magyar külügyminiszterhez. A levélben aggodalmát fejezte ki, hogy "ha a visszatérő menekülteket már a repülőtéren látványosan magukra hagyják, akkor e fejetlenségben az is megtörténhet, hogy a visszatérők tömegesen elindulnak, esetleg elindítják őket Szabadka, illetve a magyar határ felé."

Szerbia szeptember közepén írta alá az Európai Unióval a toloncegyezményt, amelyben kötelezi magát, hogy az elmúlt másfél évtizedben a nyugati országokban letelepedett, ott illegálisan tartózkodó szerbeket visszafogadja. Szerbia az egyezményt 15 országgal írta alá. Ezen államokból száz-százötvenezer polgárnak kell visszatérnie Szerbiába, de nem egyszerre. Tanja Miscsevics a szerb kormány uniós csatlakozási irodájának vezetője a Független Hírügynökségnek elmondta, többéves folyamatról van szó, s az egyezmény alapján évente 4000-4500 menekült érkezik, s a beilleszkedésükkel járó feladatot meg tudja majd oldani a szerb állam.

A szerb kormány a napokban arról értesítette 39 szerbiai község - közöttük a Vajdaságban minden magyar többségű község - polgármesterét, hogy anyagi eszközökre pályázhatnak a meglévő roma települések felújítására vagy újak kiépítésére, ami egyes számítások szerint előkészület lehet a visszatérők befogadására.

"Tudomásom van a vajdasági magyar pártok és Magyarország arra vonatkozó aggodalmáról, hogy a visszatoloncoltak áradatának a tartományba való irányítása megváltoztathatja a jelenlegi nemzeti összetételt, de félelmük alaptalan. A visszatelepítési elv szerint ugyanis az egykor elmenekültek oda térnek majd vissza, ahonnan elmentek"- nyilatkozta Miscsevics. Szerinte a visszatoloncolásra várók legtöbbje Dél-Szerbiából, illetve az ország délnyugati részén lévő Szandzsak régióból menekült el. Nem csak nekik, hanem gyermekeiknek is abba a községbe kell visszatérniük, amelyben a szülőket nyilvántartották - nyilatkozta Miscsevics.