Telefon-, internet- és kábeltelevízió- szolgáltatásokra lehet panaszt tenni a hírközlési fogyasztói jogok biztosánál. A legtöbb bejelentés a hűségnyilatkozatokra érkezik. De sokan kifogásolják a szolgáltatás minőségét és az ügyintézést is. A panaszokat írásban kell eljuttatni a Budapest, Pf. 75-re vagy a hfjk@nhh.hu iinternetes címre.
A hírközlési jogok biztosa kivizsgálja az ügyet, majd tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy történt-e jogsértés és ha igen, melyik hatósághoz kell fordulni jogorvoslatért. Ilyen ügyekben a Gazdasági Verseny Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a Nemzeti Hírközlési Hatóság járhat el - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Juhász Károly, a nemzeti hírközlési fogyasztói jogok biztosa.
Elmondása szerint mostanában legtöbbször a hűségszerződésekkel kapcsolatban érzik úgy a fogyasztók, hogy becsapják őket. Az jelenti a problémát, hogy ha az ügyfél nem jelentkezik néhány nappal a hűségnyilatkozat lejárta előtt, akkor sokszor automatikusan ugyanazokkal a feltételekkel tovább él a szerződés. A fogyasztó általában nem jegyzi meg, mikor kötötte és mikor jár le a szerződés, így bent ragadhat a hűségszerződésben, és jóval drágábban fizeti meg ugyanazt a szolgáltatást - számolt be Juhász Károly.
Elmondta, hogy a hűségszerződés kifejezés jogilag nem is létezik, ezért a szabályok módosítására van szükség. Egyelőre csak a vezetékes telefonszolgáltatókat korlátozzák ilyen szempontból, más cégeknél még várat magára a változás. A tervezett törvénymódosítás szerint fél évre csökkentenék az ilyen szerződési kötöttséget.
Juhász Károly szerint ennek az értékesítési formának a teljes törlése nem lenne célravezető, mert az általános áremelést eredményezhetne. Tisztázni kellene, hogy a szolgáltató mit ért pontosan a hűségnyilatkozat, az előfizetői szerződés, határozott és határozatlan idejű szerződés alatt.
A fogyasztókat pedig időben kell tájékoztatni arról, hogy lejár a hűségidőszakuk, és onnantól kezdve más áron kapják ugyanazt a szolgáltatást. Egyúttal fel lehet neki ajánlani egy újabb hűségszerződést vagy más kedvezményeket.
Bár a sajtóban sokat lehet olvasni az emelt díjas sms-ek miatti pluszkiadásokról, a biztoshoz kevés panasz érkezik. Ez részben azért lehet, mert a fogyasztók nem élnek a panasztétel lehetőségével - mondta Juhász Károly.
A bejelentések szerint több cég küld emelt díjas sms-t, az ügyfelek azt állítják, hogy nem rendelték meg a drága üzeneteket, csak a számlában értesülnek arról, hogy ilyet kaptak.
A probléma összetett, mert ebben három érintett is van. Az előfizető, aki fogadja az sms-t, az sms-t közvetítő telekommunikációs cég, a telefonszolgáltató és maga a tartalomszolgáltató, aki indítja az sms-küldést, és az érte járó díjat megkapja a telefonos cégtől.
A mobiltársaságok azt mondják: ők nem befolyásolhatják, hogy az általuk küldött sms-t fogadják-e vagy sem. Ők kifizetik a megfelelő részesedést a tartalomszolgáltatónak, és így a hírközlést nézve betartják a szerződésben vállalt kritériumokat. Azt nem ellenőrizhetik, hogy jogos-e az sms-küldés. Az előfizetők nagy része mégis náluk jelentkezik a problémával, illetve náluk vitatják a számlán megjelent üzenetszámot és összeget.
Tartalomszolgáltatók szerint ők minden esetben megfelelően tájékoztatják az ügyfeleket. annak küldenek üzenetet, aki megrendeli azt.
Ha a fogyasztó biztos abban, hogy sem sms-ben, sem interneten nem rendelt meg üzenetküldő szolgáltatást és nem tud megegyezni az illetékes céggel, akkor bíróságra kell vinni az ügyet.
Juhász Károly azt tanácsolja a fogyasztóknak legyenek nagyon körültekintőek. Ha észlelik, hogy olyan sms jön, amért valószínűleg fizetniük kell, akkor azonnal keressék meg a tartalomszolgáltatót, és első körben nála reklamáljanak.
