A köztársasági elnök beszédében úgy fogalmazott: országjárásának egyik célja, hogy ha elmegy egy nemzeti parkba, akkor az ország néhány napig arról a parkról beszél. Fontos, hogy az ország ilyenkor arról beszél, mi újság van vidéken - tette hozzá. Mint kiemelte, a nemzeti parkoknál mindig hivatásukat szerető, nagyszerű emberekkel találkozik.
Sólyom László hangsúlyozta: az embernek az a reménye, hogy egy nemzeti park és a köré szerveződő turizmus az egész térségen segít valamit.
Az államfő kijelentette, mindig amellett áll ki, hogy a nemzeti parkok visszakapják területeiket. Azonban hozzátette: az új vagyontörvény kapcsán sok a szóbeszéd, nem lehet pontosan tudni, hogy mi lesz a hatása.
Elmondta azt is, hogy az eddigi két nemzeti parki látogatása után a környezetvédelmi minisztérium megígérte, hogy növeli a természetvédelmi őrök számát.
Miután Sólyom Lászlót Salamon Gábor, az ANP igazgatója tájékoztatta a park értékeiről az elnöki pár másfél órás túrára indult Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangjába, a Baradla-barlangba. Az államfőt a sajtó munkatársai is elkísérték a túrára. A barlangban 95-98 százalékos páratartalmú a levegő, a legnagyobb teremben, az Óriások-termében a Don Giovanni című opera hangjaira csodálhatja a látogató a cseppkövek változatos formáit.
A térség további kivételes szépségű barlangja, a Baradla szomszédságában elhelyezkedő, gyógyhatásáról nevezetessé vált Béke-, a jósvafői Vass Imre-, illetve a Bódva-völgyből kimagasló Esztramaros-hegy oldalában található Rákóczi-barlang.
A köztársasági elnök délután a csereháti Tomor faluba látogat, ahol a Rom Som Alapítvány látja vendégül, egy olyan civil szervezet, amely a környék cigányságának felemelése érdekében dolgozik. A főleg romák lakta Csereháton a cigányság helyzetéről, perspektíváiról, életéről hallhat az államfő.
A Rom Som Alapítvány cigány szervezet, létrejöttének célja a Csereháton élő cigány lakosok szolgálata, életkörülményeik javítása. Az Alapítvány 2001-ben jött létre a helyi cigány közösség és az alapító szoros együttműködésére épülő négyéves problémafeltáró és közösségfejlesztő munka eredményeként. Az Alapítvány elsősorban a belső Cserehát - Lak, Tomor, Stakácsi, Homrogd, Alsóvadász, Selyeb - községekben élő cigány közösségekkel, helyi természetes vezetőkkel, aktív cigány lakosokkal működik együtt.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk sorrendben negyedikként kialakított nemzeti parkja. A parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre.