Az államfő a fórum után az újságíróknak elmondta azt is, hogy nagyon sokat jelent a határok felszámolása, rengeteg falu polgármestere örül és bízik abban, hogy a schengeni területen belülre kerülhet.
A köztársasági elnök szerint Cserehát térségének egyik nagy problémája a közlekedés, ugyanis, mint arra rámutatott, ritkulnak a közlekedési lehetőségek. "Egyszerűen nem lehet élni úgy, hogy délután három órakor megy az utolsó busz", nem lehet dolgozni járni ezekről a településekről - tette hozzá.
Sólyom László rámutatott, hogy ekkor látszik, milyen óriási lehetőség rejlik az internetben. Ha működik a drótnélküli internet, akkor nemcsak azt tudják megnézni a helyiek, hogy mennyibe kerül a hús egy miskolci boltban, hanem meg tudják nézni azt is, hogy van-e valahol munkalehetőség - mondta. Az internet itt úgy kell, mint egy falat kenyér - tette hozzá.
Az államfő megjegyezte, nagyon sokan úgy gondolják, hogy az EU-ból a pályázatok útján majd dőlni fognak a milliárdok, de, mint hangsúlyozta, a legkisebb pályázatra is kell önrész. Ezek a falvak azonban egyszerűen képtelenek előteremteni az önrészt - fűzte hozzá.
A köztársasági elnök szólt a falugondnoki hálózat fontosságáról is.
A térségben a kitörési pontot a tanulás biztosíthatja - hangoztatta az államfő, majd hozzátette: fontos, hogy a fiatalok itt mezőgazdasági szakmákat tanuljanak, mert így majd saját maguk is tudnak mit kezdeni a földdel.
A köztársasági elnökkel együtt látogatott a térségbe Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa, aki elmondta: ez egy olyan térség, mely szinte "állatorvosi ló" Magyarországon. A Cserehát a kilencvenes évek óta olyan térsége Magyarországnak, melyet magára hagyott a magyar társadalom, és magára hagyott a magyar politika - mondta.
A kisebbségi ombudsman kiemelte: az itt élő emberek kezdenek azonban rájönni arra, hogy sok mindent a saját erejükből kell megoldani, de, mint hozzátette: társadalmi szolidaritás nélkül innen nagyon nehéz kitörni.
Az államfő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei látogatása második napján látogatott Tomor faluba, ahol a Rom Som Alapítvány látta vendégül, egy olyan civil szervezet, amely a környék cigányságának felemelése érdekében végez munkát.
A Rom Som Alapítvány cigány szervezet, létrejöttének célja a Csereháton élő cigány lakosok szolgálata, életkörülményeik javítása. Az alapítvány 2001-ben jött létre a helyi cigány közösség és az alapító szoros együttműködésére épülő négyéves problémafeltáró és közösségfejlesztő munka eredményeként. Az Alapítvány elsősorban a belső Cserehát - Lak, Tomor, Stakácsi, Homrogd, Alsóvadász, Selyeb - községekben élő cigány közösségekkel, azok helyi vezetőivel, aktív cigány lakosokkal működik együtt.
