JAVÍTOTT VÁLTOZAT - Történelem - Vatikán: a Templomos Lovagrend mégsem volt eretnek
Róma, 2007. október 11., csütörtök (MTI/dpa) - Szép (IV.) Fülöp francia király 1305-ben eretnekség, istenkáromlás és erkölcstelenség címén vádat emelt a Templomos Lovagrend ellen és két évre rá utasítást adott valamennyi tagjának letartóztatására és egyházi ítélőszék elé állítására.
Az V. Kelemen pápa (1305-1314) által összehívott Vienne-i XV. Egyetemes Zsinat (1311-1312) kimondta a rend egyházi feloszlatását és a pápa 1312. április 3-án kihirdette a feloszlatásról szóló rendeletet, de a bulla nem mondott ítéletet a templomosok felett.
A rend vezetői feletti ítéletet Szép Fülöp király mondta ki és azután sorra kivégezték Jaques de Molay-t, a rend nagymesterét és többi vezetőjét.
A Vatikán a napokban közölte, hogy október 25-én megjelenik Barbara Frale vatikáni tudományos kutató "Processus contra Templarios" című könyve, amelynek szerzője az általa 2001-ben a titkos vatikáni könyvtárban véletlenül megtalált okmány alapján megállapítja, hogy a Templomos Lovagrend ellen emelt vádak alaptalanok voltak és V. Kelemen pápa már 1312-ben feloldozásban részesítette a rend vezetőit. Az okmány "téves archiválása" okozta, hogy csaknem 700 éven át felderítetlen maradt.
Franco Cardini olasz történész szerint a rend vagyonára szemet vetett IV. Fülöp király nyomására a pápa feloszlatta ugyan a Templomosok Lovagrendjét, de soha el nem ítélte.
A Templomosok (templáriusok) rendjét 1119-ben alapította Payns-i Hugó a Szent Sír és a Jeruzsálembe zarándokolók védelmére. A rend Franciaországban történt felszámolása a pápák hetvenesztendős avignoni fogságának idején történt.
A rend székhelye előbb Jeruzsálem, majd Ciprus, végül Párizs lett. A "templomos" elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült.
A rend magyarországi házai közül a legjelentősebb az 1169-ben létesült vránai perjelség volt. A templomos lovagok elkísérték II. Endre királyunkat szentföldi hadjáratára, jelentős erővel részt vettek a muhi csatában, ahol - mesterükkel az élen - az utolsó szálig elestek.
Párizsban még ma is közszájon forog a legenda, amely szerint Jaques de Molay - úton a máglya felé - megátkozta Szép Fülöpöt és V. Kelemen pápát, akik egy éven belül mindketten követték őt a túlvilágra.
