Kitört a népszavazási láz
A politikai és hírműsorok legtöbbet használt szava az elmúlt napokban a népszavazás lett. Sokszor talán eszközül használják olyan kérdések megoldásaként, melyekről a Parlament falai között nem tudnak megegyezni.
2007. október 11. csütörtök 17:33 - Malina Adrienn
A pártok és különböző magánszemélyek egyre gyakrabban kezdeményeznek népszavazást. A Fidesz népszavazási kampányai között szerepel többek között a vizitdíjjal, a kórházi napidíjjal, a felsőoktatási tandíjjal kapcsolatos kérdések.
Gyurcsány Ferenc hétfőn jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a múlt héten bejelentett tisztasági csomag elemeiről. A kormányfő szerint elegendő támogatottság van a kormánypárti frakcióban ahhoz, hogy a képviselők kezdeményezzenek egy ilyen referendumot, és amennyiben ezt elindítják, az utolérheti a már napirenden lévő népszavazási kérdéseket.
Az SZDSZ nem száll be a Fidesz és az MSZP népszavazási versenyébe – jelentette ki Kóka János szerdán a párt parlamenti frakciójának rendkívüli ülése után. Arra kéri a pártokat, hogy próbáljanak meg közösen megoldást találni – hangsúlyozta. Népszavazás helyett ötpárti egyeztetés kell.
A népszavazás tiltott témái
Nem bocsátható népszavazásra:
- költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések
-a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
- a népszavazás alkotmányos rendelkezései
- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések
- az Országgyűlés feloszlása
- a kormányprogram
- a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése
- a fegyveres erők alkalmazása,
- a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása,
- a közkegyelem gyakorlása.
Nem lenne olcsó „buli” a népszavazási herce-hurca. Az Országos Választási Iroda információi szerint egy esetleges népszavazás, ami a Fidesz által feltett témákban kérdezné meg a választópolgárokat megközelítőleg 4 milliárd forintba kerülne.
Hogy mi minden másra lehetne ezt a pénzt költeni, arra mindenkinek van ötlete. De nézzünk pár konkrét példát. Nemzetgazdasági szinten évi 3-4 milliárd forintos megtakarítás érhető el az 1 és 2 forintos pénzérmék bevonásával.
Több mint 220 ezer dollárra, azaz majdnem 4 milliárd forintra büntettek egy amerikai nőt illegális fájlcserélésért az Egyesült Államokban.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) kimutatása szerint az ingatlanalapok 820 millió forint friss tőkét vonzottak szeptemberben. A 22 alap teljesítménye 4 milliárd forintot ért el.
A magyar államnak 4 milliárd forint extra költséget jelent az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar NATO-katonák feladatainak megváltozása.
Ugyancsak 4 milliárdba került a tavalyi árvízkárok helyreállítása.
De a Sun című brit napilap információja szerint 16 millió eurós, azaz 4 milliárd forintos fizetést kínál az angol Chelsea labdarúgó klub a Barcelona sztárjának, Ronaldinhónak.
Az 1989-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető magyar demokrácia első voksolásos erőpróbája. A referendumot az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP és az SZDSZ) kezdeményezte. Az első kérdés a rendszerváltás utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett. A szavazólapon az alábbi kérdéseket kellett megválaszolni:
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az utolsó három kérdést az Országgyűlés 1989 őszén rendezte, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket.
A második sikeres népszavazási kezdeményezésre 1990. július 29-én került sor. Ezt az országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedő MSZP kezdeményezte. Az MSZP a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztását támogatta, ám a választások után az új parlamenti többség az államfő Országgyűlés általi megválasztása mellett foglalt állást. Az MSZP saját meggyengült népszerűségét is megpróbálta növelni azzal, hogy az államfő közvetlen megválasztását támogatók élére állt. A szavazást az Országgyűlés a nyaralási szezon derekára tűzte ki, ami szerepet játszott abban, hogy a voksolás érdektelenségbe fulladt. Az urnáknál csak a szavazópolgárok 14 százaléka jelent meg, így a szavazás érvénytelenül ért véget. A sikertelen referendum után az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választotta köztársasági elnökké Göncz Árpádot.
1997. novemberében a NATO csatlakozásról, 2003. áprilisában az EU csatlakozásról volt népszavazás. Mindkét népszavazási kezdeményezés eredményesen zárult.
2004. decemberében a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szavazhattunk, ez eredménytelen volt. Csakúgy, mint az egészségügyi intézmények állami tulajdonban maradásáról kiírt szavazás is.
Hogy mivel bővül ez a lista, mely kérdésekről kell a népnek dönteni, az hamarosan ki fog derülni, de ettől a sorsunk nem lesz a saját kezünkben.