A szerző az MTI-nek elmondta, hogy a tanulmányokat 1997-98-ban kezdte el írni, többségük különböző folyóiratokban, egyebek mellett a Holmiban, a Hitelben, a Vigiliában, az Élet és Irodalomban, valamint a szombathelyi Életünkben már megjelent.
A 21 írás azonban nagy összefüggő egészt alkot, akár egy Krúdy-monográfia része is lehetne - hangsúlyozta.
A kötet rávilágít például arra, hogy milyen részeket húztak ki a Krúdy-kiadásokból 1945 után - folytatta Kelecsényi László, megemlítve: az 1950-es és 60-as években az Aczél-féle politika kínosan vigyázott arra, hogy Trianonnal kapcsolatos kifejezések, szavak ne kerülhessenek a kiadványokba.
A Fekete Sas Kiadó gondozásában megjelent kötet címét a szerző az egyik tanulmánytól kölcsönözte. Mint mondta, a Nagy kópéságok címet viselő dolgozatban azt próbálja feltárni, hogy cenzúrázta önmagát Krúdy a Horthy-korszakbeli megjelenése érdekében. Példaként említette, hogy egy Bécsben magyarul megjelent könyvéből kihúzta az erotikusnak ható részeket.
Kelecsényi László arra a kérdésre, milyen indíttatásból kezdett el Krúdyval foglalkozni, azt válaszolta: 1971-ben látta Huszárik Zoltán Szindbád-filmjét, a vászonról tükröződő világ pedig "lenyűgözte, elvarázsolta".
Krúdy Gyula író, hírlapíró 1878-ban született Nyíregyházán. Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. 1895-ben a Debreceni Ellenőr munkatársa lett, majd Nagyváradra szerződött. A millenniumi kiállítás megnyitására jött Budapestre, s itt is maradt végleg. 1914-ben a Petőfi Társaság tagjává választották.
Első novellája 15 éves korában látott napvilágot, ettől kezdve írásait rendszeresen közölték különböző napilapok és folyóiratok. Még nem volt 20 éves, amikor első novelláskötete megjelent. Bár írt a Nyugatnak és több más folyóiratnak is, de mindenféle írói csoportosulástól távol tartotta magát. Talán ezért is életében nem értékelték művészetét, bár Szindbád-sorozatával, főként annak első kötetével, A vörös postakocsival óriási közönségsikert aratott.
Több mint 60 regényt, mintegy 3 ezer elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, hét színdarabot és több ezer cikket írt. Művei ma is népszerűek, különösen 1957 után adták ki sok kiadásban könyveit, s írásai alapján készült a magyar filmművészet egyik klasszikus alkotása, a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád. 1933-ban hunyt el Budapesten.
Kelecsényi László író, filmtörténész 1947-ben született Budapesten. Az ELTE filozófia-esztétika szakán végzett 1975-ben, majd 1977-ig az egyetem bölcsészettudományi karának ösztöndíjasa volt. 1977 és 1979 között a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos kutatójaként tevékenykedett, 1979-től 1990-ig a Budapest Filmstúdió dramaturgja. 1995-től szabadfoglalkozású író. Munkatársa volt a Köztársaság és a Respublika című lapoknak. 1998-tól 1999-ig Soros-ösztöndíjas volt. Krúdy Gyula és Ottlik Géza munkásságának kutatásával foglalkozik. Ügyvivője a Rezeda Kázmér Társaságnak.