A megkérdezettek 44 százaléka válaszolt úgy, hogy maga és családja számára inkább hátrányokkal járt eddig Magyarország uniós csatlakozása. A válaszolók harmada úgy ítélte meg, hogy inkább előnyökkel járt a tagság, 23 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
Saját településük helyzetét értékelve 46 százalék úgy ítélte meg, hogy inkább előnyökkel járt a tagság, míg 27 százalék látta hátrányosnak a csatlakozás első három évét.
Az európai uniós tagság 47 százalék szerint az ország számára mindent egybevetve eddig inkább előnyökkel, 40 százalék szerint inkább hátrányokkal járt. A helyzetértékelésről az intézet azt állapította meg, hogy bizonytalanság és megosztottság jellemzi az állampolgárokat ezekben a kérdésekben.
A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége úgy látja, Magyarországot nem tekintik egyenrangúnak az EU-ban. Ezt az álláspontot 19 százalék teljes mértékben osztotta, 34 százalék inkább egyetértett, 26 százalék inkább nem, és 17 százalék egyáltalán nem értett egyet.
Mint kiderült, a magyarok az uniós forrásokat inkább emberi erőforrások fejlesztésére fordítanák, nem pedig infrastrukturális beruházásokra. Előbbire 49, utóbbira 38 százalék voksolt. A szellemi fejlesztések közül a válaszadók a számítástechnikai ismeretek oktatását tartották a legfontosabbnak, míg az infrastrukturális beruházások tekintetében az internet-hálózat bővítését támogatnák.
A szeptemberben végzett közvélemény-kutatás lesz az alapja annak az uniós eszmecserének, amelyet az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete közösen szervez szombatra.
Az eseményen arra keresik a választ, mennyire változik meg az állampolgárok véleménye egy-egy kérdésről, ha több információhoz jutnak a témában.
