Noha a frankfurti könyvvásáron a két valódi közönségnap még hátra van, az első napok szakmai érdeklődése a magyar megjelenés iránt rendkívül tekintélyes volt - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Eg
2007. október 13. szombat 06:30 - Hírextra
Az MKKE mintegy 400 könyvet mutat be a mintegy 12O négyzetméteres magyar standnál, s a Németországban zajló magyar kulturális évad keretében jelenlétével mindenekelőtt a kortárs magyar irodalmat kívánja bemutatni. Nem véletlenül, a kortárs magyar irodalom ugyanis rendkívül elfogadott és megbecsült Németországban. Az utóbbi években a kiemelkedő európai rangot szerzett magyar írók mellett ugyanakkor az új generáció is áttört - jelentette ki az MKKE elnöke.
Az idei magyar irodalmi programban az új arcok vannak jóval nagyobb többségben. A pavilon díszvendégét, Krasznahorkai Lászlót leszámítva - aki a német közönség, illetve kiadók számára is jól ismert - Bartis Attila, Grecsó Krisztián, Darvasi László az elmúlt években "tört át", s került be a német irodalmi, s kulturális köztudatba.
Erősen érzékelhető volt ugyanakkor, hogy a magyar standon egymást váltották azok az ügynökök, akik a kortárs magyar írók megjelentetésére, közvetítésére szerződtek. Mindez - mint Zentai Péter László hangsúlyozta - csak megerősítette, hogy a magyar államnak a fordítástámogatásra sokkal többet kellene költenie, hiszen a magyar irodalom nagyon jó pozícióban van, elsősorban Németországban. Az MKKE szerint az évi 20 milliós keretnek mintegy a tízszerese lenne igazán alkalmas arra, hogy ezt az áttörést a magyar állam ezen a téren is megfelelő eszközökkel segítse.
Zentai szerint nemcsak arról van szó, hogy a magyar szerzők a német olvasóknak különös élményt jelentenek, s az itteni kiadók számára sikert hoznak, hanem arról is, hogy Európa figyel a német nyelven megjelenő sikerkönyvekre. Akik Németországban sikeres szerzővé válnak, világhírre tehetnek szert - jelentette ki az MKKE elnöke, mindenekelőtt Kertész Imre példájára hivatkozva. Ugyanakkor itt vált először sikeressé Márai Sándor is, aki külföldön a legismertebb, legolvasottabb magyar szerző a XX. századiak közül. "Van mit keresnünk, hiszen Magyarország számára jelenleg a kortárs magyar irodalom alkotásai jelentik az igazán piacképes árut" - fűzte hozzá.
Zentai Péter László a vasárnap záruló frankfurti könyvvásár és egyben a német könyvpiac egyik fő jellegzetességének nevezte a hangoskönyvek terjedését. A hangoskönyv-piac - mint utalt rá - a német piacon óriási léptékkel fejlődik, ami egyébként Magyarországra is jellemző. A másik fő jellemvonás a digitalizálás, egyre több az elektronikus könyv, amit Magyarország ugyancsak követ. Ezen túlmenően érdekes, hogy a frankfurti könyvpiacon is jelentős pozíciót foglalnak el a képregények, a képregény-irodalom - mint utalt rá - reneszánszát éli a vásáron.
Zentai Péter László az 59. könyvvásár általános hangulatát nagyon jónak ítélte meg, ami nézete szerint egyebek között az új igazgató, Jürgen Boss kulturális nyitottságának, s tehetségének is köszönhető. Ez is magyarázza, hogy a vásár átmeneti hanyatlás után visszanyerte kulturális sokrétűségét, túlmutatva az elmúlt időszakban elhatalmasodó üzleti jelleg felett. Zentai Péter László szerint Frankfurtban "fanyalogva" fogadták az irodalmi Nobel-díj odaítélését a brit Doris Lessingnek. A vásár szakmai közönsége - mint az MTI-nek fogalmazott - "nagyobb durranásra" számított.
