Se kép, se hang – a letöltés és a feltöltés egyaránt tilos

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számunkra eljuttatott közleményéből az derül ki, a videó és zenei fájlmegosztó oldalakkal kapcsolatban, hogy az engedély nélküli letöltés ugyanúgy tilos, mint a közzététel. „Az illegális film, és zenei fájlmegosztó oldalakra feltöltőkkel szemben a szerzői jogok megsértése miatt lehet fellépni, mind polgári, mind büntetőeljárás keretében. Ez a cselekmény ugyanis engedély nélküli, nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételnek minősül, ha a jogosult nem járult hozzá. A letöltés jogi minősítése vitatott, de az IRM álláspontja - amelyet a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleménye is megerősít - az, hogy a jogszerűtlen forrásból való letöltés nem esik a magáncélú többszörözés szabad felhasználása alá, így ehhez is a jogosult engedélye szükséges. Ha ez elmarad, akkor ugyanazok a jogkövetkezmények alkalmazhatók, mint a feltöltőkkel szemben. Ez a jogsértés abbahagyására kötelezéstől a kártérítésen át a szabadságvesztésig terjedő széles és rugalmasan alkalmazható eszköztárat jelent” – áll a közleményben.



Meglehetősen érdekes az IRM közleménye, mert arról árulkodik, hogy a letöltések minősítése még a tárca számára sem magától értetődő, ezért látják szükségét annak, hogy álláspontjukat egy szakmai véleménnyel is alátámasszák. Mi is megkérdeztünk a szabályozási lehetőségekről egy informatikai- és kommunikációs jogi szakértőt, Polyák Gábor egyetemi adjunktust. Ő kifejtette, hogy a neten közzétett különböző tartalmaknak megvan az országonként eltérő szabályozása és hiába is törekednénk ezek egységesítésre, mert ez az eltérő kulturális és gazdasági adottságok miatt lehetetlen. A világháló szabályozása nagyon összetett dolog, és nem lehet rá egyetlen jó megoldást találni, Lehet itt indítani ötszáz pert különböző vélt vagy valós jogsértések miatt. De attól még a videómegosztó, és a zeneletöltő oldalakon mindig is lesznek szerzői jogokba ütköző tartalmak – mondta Polyák, majd hozzáfűzte, hogy a gazdasági és szerzői jogot érintő kérdésekben a lehetséges megoldást nem a törvényi szabályozásában látja, hanem új üzleti modellek kialakításában: „A film és lemezkiadóknak, idővel meg kell találniuk azt a módszert, mely révén versenyre tudnak kelni az internetes oldalakkal, mert a globális hálózatok visszaszorítása lehetetlen vállalkozás.”

A jog hatásköre is véges – Magyarország tehetetlen a Kurucinfoval szemben

Az internet kétélű fegyver. Erre tökéletes bizonyítékként szolgálnak az olyan uszító, olykor személyiségi jogokba ütköző tartalmakat közlő honlapok, mint például a hírhedt Kurucinfo. Az ilyen honlapok akkor okozhatnak különösen nagy fejtörést a hatóságoknak, ha nem Magyarországról, sőt még nem is az Európai Unió területéről működnek, hanem mondjuk – mint a Kurucinfo esetében - az Egyesült Államokból. Ebben az esetben ugyanis szinte lehetetlen eljárni velük szemben. Ez rajzolódik ki az IRM meglehetősen körmönfont közleményéből is, amit a félremagyarázások elkerülése végett keretes írásunkban teljes egészében közlünk.

Aki ezt végig tudja olvasni, annak gratulálunk, aki pedig még azt is megérteti belőle, hogy akkor mit is lehet tenni például a Kurucinfoval szemben, annak a minisztériumban van a helye! Mivel nekünk akadtak interpretációs nehézségeink, felkerestük a közleményben is említett Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint kikértük a szakértő véleményét is. A GKM a kérdést visszautalta az IRM-hez, de annyit azért megjegyzett a sajtóosztály egyik munkatársa, hogy a liberális álláspont szerint a jogsértő tartalmakat el kell tüntetni, de egyébként egy demokráciában az ilyen jellegű honlapoknak is van helye. A Kurucinfoval kapcsolatban Polyák Gábor fogalmazott a legvilágosabban: „a magyar államnak nincs olyan eszköze, amellyel mondjuk egy amerikai szerveren működtetett magyar oldal jogsértő tartalmait el lehetne tüntetni, ez a jog vége.”

Fogadásszervezők Vs. Hatóságok – fix 1-es

Az internetes fogadásokkal, szerencsejátékokkal kapcsolatban az APEH illetékes osztályvezetőjét, Oravecz Lászlót kérdeztük. Oravecz írásban adott válaszaiból kiderül, hogy aki engedély nélküli szerencsejátékot szervez interneten keresztül, a tevékenység folytatásának rendszerességétől függően bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el. Rendszeres szervezés esetén a Büntető Törvénykönyv szerint az elkövető vétségét legsúlyosabban két évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A tiltott szerencsejátékban résztvevők büntetőjogilag nem vonhatók felelősségre. A külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó értékesítés, szervezés, közvetítés a Magyar Köztársaság területén tilos. Továbbá a külföldi szerencsejátékra irányuló reklám- és propaganda tevékenység is tilalmazott a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény előírásai szerint. Hírközlő eszközök útján szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatokat egyébként is kizárólag az állami adóhatóság engedélyével lehet közzétenni. A hazánkból elérhető, legismertebb szerencsejáték szervezők egyike sem rendelkezik ilyennel, tevékenységük tehát illegális. A magyar hatóságoknak azonban a külföldön bejegyzett társaságokkal szemben intézkedések foganatosítására nincs joghatóságuk. Büntetőjogi felelősségre vonás csak akkor lehetséges, ha van a Magyar Köztársaság területén olyan személy, aki bizonyíthatóan elkövetőnek minősülhet a tiltott szerencsejáték vétsége miatt.



A világhálón is egyre szélesebb körben terjedő pókerjátékokkal kapcsolatban azt írta Oravez, hogy amennyiben az általánosan irányadó nemzetközi standardoknak megfelelően tét fejében és nyereményért játszák, akkor a nemzetközileg elfogadott közfelfogás szerint szerencsejátéknak minősülnek, amelyeket a jelenleg hatályos törvényi előírások alapján kizárólag játékkaszinóban lehet játszani. Az interneten játszható pókerjátékok nem ilyenek, tehát illegálisak. Az eljárások foganasítása
ugyanakkor semmilyen internetes szerencsejáték esetében nem egyszerű feladat. A jogalkotó szerveknek folyamatosan gondolkodni kell az új technikai megoldásokhoz igazodó szabályok megalkotásán, valamint a már megalkotott előírásoknak megfelelő intézkedések végrehajthatóságán.

Amíg pedig a jogalkotó gondolkodik, addig a világháló terjeszkedik, méghozzá a szabályozhatóság határain túlra...