A hivatalosan szerdán kezdődött vásár a hagyományoknak megfelelően az első napokban csupán a szakma számára volt nyitott, a nagyközönségnek a hétvégét biztosították. Az első adatok szerint szombaton és vasárnap mintegy 290 ezer látogató kereste fel a Németország legtekintélyesebb kulturális ünnepének számító rendezvényt, csaknem ugyanannyi, mint tavaly.
A vásár idei díszvendége Katalónia volt, mintegy jelezve a kis nyelvek kulturális támogatásának szándékát. A Spanyolországhoz tartozó, önkormányzattal rendelkező Katalónia - s nyolcszáz éves irodalma - több mint százötven szerzővel képviseltette magát. Az idei vásár fő szakmai jellegzetességei közé tartozott a folytatódó digitalizálás, azaz az elektronikus könyvek számának növekedése, a hangoskönyv-irodalom terjedése, valamint a képregények reneszánsza.
A vásár ugyanakkor nemcsak az irodalom, illetve a könyvszakma bemutatkozásának helyszínéül, s nemcsak számos tekintélyes külföldi és német szerző - köztük az olasz Umberto Eco és a német Günter Grass - találkozói helyéül szolgált, hanem az elmúlt évek irányzatának megfelelően óriási lehetőséget nyújtott az üzletkötésekre, szerzők és kiadók jövőbeni együttműködésének megalapozására is. Ugyancsak az első mérleg szerint az idei könyvvásár ebből a szempontból minden korábbinál gyümölcsözőbb volt.
Ami a magyar részvételt illeti, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, Zentai Péter László az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek értékelte azt. Az MKKE mintegy 400 könyvet mutatott be a 12O négyzetméteres magyar standnál, s jelenlétével mindenekelőtt a kortárs magyar irodalmat kívánta népszerűsíteni. Az utóbbi években a kiemelkedő európai rangot szerzett magyar írók mellett ezúttal az "új generációt", köztük egyebek között Bartis Attilát, Grecsó Krisztiánt és Darvasi Lászlót. A magyar pavilon díszvendége pedig Krasznahorkai László volt, akit jól ismer a német közönség, illetve kiadói "társadalom" is.
A tekintélyes kulturális seregszemle - ugyancsak a tradícióknak megfelelően - két jelképes bejelentéssel ért véget. Még a délelőtt folyamán adták át a német könyvszakma hagyományos békedíját, amelyet ezúttal az izraeli író-történész és neves holokausztkutató, a 75 éves Saul Friedla:nder kapott meg. A zsűri indoklása szerint mindenekelőtt azokért a kutatásaiért, amelyek célja az volt, hogy holokauszt történetét, a zsidók üldöztetésének és megsemmisítésének történetét megőrizzék az emlékezet számára.
Magyar írók közül Konrád György 1991-ben, Esterházy Péter pedig 2004-ben részesült a békedíjban, amelyet 1950 óta ítélnek oda. Az ötnapos rendezvény záróakkordjaként jelentették be, hogy a 60. frankfurti könyvvásár díszvendége 2008-ban Törökország lesz.
