65 milliárd forintos támogatás

Ezért a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások ebben a pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak a versenyképességük növelését szolgáló innováció erősítése érdekében. Ezt egészíti ki egy 50 milliárd forintos, ugyancsak október 17-én meg¬jelenő és szintén a kutatás-fejlesztésre fókuszáló felső¬oktatás-fejlesztési pá¬lyázati csomag is, amely az egyetemek beruházásait segíti.

Bár vannak nemzetközi szintű eredményeink, a magyar K+F-szektor teljesítménye ma még messze elmarad az európai uniós átlagtól. Míg a 15 „régi” uniós tagállam 2004-ben a GDP-jének 1,92 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre (ami az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten egyébként meglehetősen alacsony), addig ez az arány Magyarorszá¬gon mind¬össze 0,89 százalék volt. Ráadásul a K+F-ráfordításoknak kevesebb mint egy¬harmadát fi¬nanszírozza idehaza az üzleti szféra, messze elmaradva az 55 százalékos uni¬ós aránytól. A felmérések szerint tíz magyar vállalkozásból kilenc nem végez kutatás-fej¬lesztést, tíz¬ből nyolc pedig még csak újítást sem tudott felmutatni a cége működésében.

Nem véletlen tehát, hogy a kutatás-fejlesztés kiemelten támogatott területnek számított az I. Nemzeti Fejlesztési Terv idején is: 2004 és 2006 között 742 pályázó fordíthatott csaknem 33 milliárd forint uniós támogatást ilyen irányú fejlesztésekre. E források kétharmadán mik¬ro-, kis- és közepes vállalkozások osztoztak –legnagyobb részt a Közép-magyarországi, valamint – Szeged és Debrecen szerepének köszönhetően – a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régióban.

Az innováció az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben: az előttünk álló hét év alatt csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatnak erre a célra a magyar pályázók. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára.

Az október 17-én megjelenő gazdaságfejlesztési pályázati csomagban 3 kiírás – valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi régióban ugyan¬csak 3 kiírás – szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciók pedig az ipari-¬kutatástól a prototípus megvalósításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innováció teljes folyamatához kínálnak európai uniós forrásokat.

Ennek megfelelően piacorientált kutatás-fejlesztésre – és azon belül is a prototípusig tartó ipari kutatásokra és az alapvető kísérleti fejlesztésekre – a Közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 7 milliárd forint a kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázható fejlesztési forrás, az el¬nyerhető támogatás összege pedig 50 és 300 millió forint közötti. Az egyetemek és kutatóhelyek, valamint az üzleti szféra együttműködését erősítendő e pályázatnál elő¬írás, hogy a nyertes vállalkozás az elnyert támogatás egynegyedéből egyetemi vagy akadémiai kutatóhelyi kutatásokat rendeljen meg.

Az innovációs folyamat következő – már a piacra vitelről szóló – szakaszaként, a válla¬lati innováció támogatása címen a Közép-magyarországi régióban 3,6 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 14 milliárd forint az ugyancsak kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázható keret. Ezen a pályázaton 25–200 millió forint közötti összeget nyerhetnek el a vállalkozások többek között termék- szolgáltatás vagy technológiafejlesztésre, tesztelésére, próbaüzemére és a piaci megjelenéshez szükséges marke¬tingtevékenységre.

Természetesen a kutatás-fejlesztés eredményességéhez elengedhetetlenek a jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innovációs és technológiai parkok. Az I. Nemzeti Fejlesz¬tési Terv kooperációs kutatóközpontok létrehozását segítő pályázatának folytatásaként a Közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 6 milliárd forint uniós forrás fordítható kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésére létrehozott és már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperációs kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat. Ezeknek az együttműködése révén a felsőoktatásban keletkezett tudás megtermékenyítően hat az innovációs folyamatra, ezáltal a gazdaság versenyképességére. Az e társaságok által elnyerhető támogatás összege 400 millió és 1 milliárd forint között lehet.

A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd Ft-ot költött Magyarország. 2010 végéig most óriási összeget: csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. Mivel a keret legalább 75 százalékát a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80%-át modernizáljuk. A versenyképes magyar felsőoktatás érdekében ezen kívül a bolognai képzéshez kapcsolódó tananyag-fejlesztést, a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő hallgatók és oktatók alkotótevékenységét lehetővé tevő pályázatok is megjelennek a közeljövőben. Mindezek eredményeként 2010-re 15%-kal nő a műszaki és természettudományos területeken tanuló hallgatók száma. Ez magyar gazdaság versenyképességének alapfeltétele.

Ezt elősegítendő első lépésként a felsőoktatási infrastruktúra négy éves, 85 milliárd forintos keretéből ír most ki pályá¬zatot 28 milliárd forintértékben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi régióban ezt egészíti ki egy további 2 milliárd forintos keretösszegű felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói,- oktatói, -kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőokta¬tási intézmények.

Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti ki.