Mely területeken van jelen a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.?

Hozzánk tartoznak a IX. és XIII. kerületi, illetve a fővárosi főútvonalak mentén, így a kiskörúton és a nagykörúton található parkolóhelyek. A legnagyobbnak számító Centrum Kft után, a mi társaságunk következik a sorban, megelőzve a csak az V. kerületre összpontosuló Fővárosi Közterületi Parkolási Társulást. Társaságunk a Fővárosi Önkormányzat alá tartozik, ezért a bevételeink az önkormányzatok bevételei.

Nagy általánosságban nézve, mi a véleménye a fővárosi parkolási lehetőségekről?

Elsősorban azt kell leszögezni, hogy kevés a parkolóhely. Ennek oka, hogy az autók mennyisége fokozatosan nő, a közterületi parkolók száma viszont nem növelhető a végtelenségig, a mélygarázsok, és a parkolóházak építése pedig nagyon költséges. Ezért kell megkeresni azokat az eszközöket, melyek arra sarkallják az embereket, hogy minél többen vegyék igénybe a tömegközlekedést. Minden eszköz, ami enyhíti a zsúfoltságot, jó megoldás lehet.

Milyen eszközök lehetnek ezek? Vannak olyan európai minták, melyeket érdemes lenne megvizsgálni?

Példaként említhetem a dugódíjat, vagy a P+R parkolókat. Angliában a dugódíjat már bevezették és hatására érezhetően csökkent a zsúfoltság. Ott ez úgy működik, hogy bizonyos körzetekbe csak a díj befizetésének ellenében lehet behajtani. De említhetem Brüsszelt is, ahol az autósokat különböző díjszabásokkal arra ösztönzik, hogy minél kevesebb ideig parkoljanak egy adott helyen. Nem vagyok szabályozó, így nem tudom megmondani, hogy a hazai viszonyok között milyen eszközöket kell alkalmazni. Ennek kiderítésére szakmai vitákra, tanulmányokra van szükség, melyek az összes szóba jöhető szempontot – például a levegő tisztaságát, vagy a kerékpározási lehetőségeket - mérlegelik.

Mi okozza a legnagyobb problémákat?

A nemfizető autósok nagy száma, illetve a büntetések behajtása. Azt kellene az autósoknak megérteni, hogy a parkolást mindenképpen szabályozni kell, mert szabályozás nélkül káosz alakul ki. Márpedig a szabályozás eszköze a díjbeszedés. Ezért nekünk kötelező a beszedés. Sajnos az első szándékú fizetési készség mindössze 25-30 százalék, az utólagos behajtás pedig számos esetben hosszadalmas, és költséges folyamat. Ráadásul nagyon sokszor behajthatatlanok a követelések, mert az ügyfelet nem lehet felkutatni. Aztán problémát jelent, hogy sokan élnek vissza rokkantsági igazolványokkal, szerintem több az igazolvány, mint ahány valóban rokkant ember él az országban, de nagy gondot jelent a készülékek megrongálása is. Találkoztunk már például olyan esettel, amikor szétfűrészelték a parkolóautomatákat, vagy amikor egyszerűen daruval kiemelték a szerkezetet a helyéről.

Az autósok bizonyára sokszor a parkolóellenőrben látják a bűnbakot. Mennyire vannak akadályoztatva az ellenőrök a munkájuk elvégzésében?

A parkolóellenőri munka hálátlan feladat. Kollégáink esőben és hóban is járják az utcákat, előfordul, hogy az autósok inzultálják őket, ráadásul még a nagyon szigorú eljárási szabályoknak is meg kell felelniük. Mindezek ellenére dolgukat jól végzik, ugyanis nagyon kevés panaszt kapunk az ügyfelektől.



Mekkora a pótdíjak mértéke nemfizetés esetén, és mennyi idő áll a rendelkezésükre, hogy a követeléseket behajtsák?

A pótdíj öt napon belül nagyjából tízszerese, öt napon túl pedig huszonegyszerese az eredeti díjnak. A behajtás határidejére vonatkozó szabályozás az idéntől módosult. Eddig öt év állt a társaságok rendelkezésére a behajtáshoz, most pedig már csak egy év. Ez azt jelenti, hogy hat hónapon belül fel kell szólítani a mulasztókat a fizetésre, illetve, ha szükséges akkor egy éven belül bíróság elé kell vinni az ügyeket, mert egyébként elévülnek. Jónak tartom az új szabályozást, mert így nem húzódnak el az ügyek évekig. A társaságok előbb juthatnak követeléseikhez, és az ügyfeleknek sem jó, ha több év elteltével kérnek rajtuk számon egy rég elfeledett parkolási díjat. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a társaságoknak nem a büntetés a céljuk, a büntetés csak egy eszköz a szabályok betartatására.