A tudásnak ára van?
Újra támadják a fejlesztési részhozzájárulást (fer). A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ma délben kap választ javaslatára, mellyel a nem teljesítő diákokat szeretné büntetni. Magyar Bálint szerint utólag kellene szedni a hallgatóktól
2007. október 17. szerda 11:40 - Pálfi Rita
Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár szerint a fejlesztési részhozzájárulás (fer) igazságtalan. Az EduPress-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a minőségi felsőoktatás érdekében utólagos képzési hozzájárulást kellene bevezetni. Ez igazságosabb lenne és hosszú távon több bevételhez jutnának általa az intézmények.
Igazságosabb, mivel aszerint számolnák ki, hogy mennyi a tényleges költsége az egyes képzéseknek. (A képzési normatíva 10-12 százalékát fizetnék be a hallgatók évente.) Nem fizetne ugyanannyit egy bölcsész, mint a lényegesen drágább képzést végző orvostanhallgató.
Ugyanakkor a visszafizetés az elhelyezkedés után kezdődne, így figyelembe vennék azt, hogy a végzett, pályakezdő diplomások milyen fizetést kapnak (azok, akik a mindenkori minimálbér négyszeresét keresik három százalékos törlesztéssel a minimálbér hatszorosát keresők fizetésüknek hat százalékát áldoznák utólag képzésükre). A diploma után munka nélkül maradókra tehát nem róna terhet ez az elképzelés. Sőt a legjobban tanulók (15%) mentesülnének az előleg fizetése alól.
Ilyen rendszer már két évtizede működik Ausztráliában.
A jelenlegi rendszer egyik fő célja, és ezt meg is valósíthatja, hogy megrendelő-szolgáltató viszonyt kerüljön a felsőktatásba így a hallgatók valódi szolgáltatást várhatnak el a pénzükért. De a bevételeket tekintve sem előremutató hosszútávon a fer Magyar Bálint szerint.
A volt oktatási miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországon az EU által tervként megfogalmazott 2%-os GDP arányhoz képes nálunk csak a felét fordítják a felsőoktatásra. Értelemszerűen a hiányzó összeget nemcsak a magyar államnak kell egyedül előteremteni, a magán szféra hozzájárulása is elengedhetetlen.
Az eudpress.hu kérdésére még hozzátette, hogy az értelmes társadalmi vitát nem segíti elő a népszavazás a tandíj kérdéséről.
HÖOK oktatási tárcához beadott javaslata
A javaslat szerint a hallgatói normatíva 3-5 százalékát kellene kreditenként befizetnie azoknak a hallgatóknak, akik nem teljesítik a felvett krediteket.
A HÖOK elnöke Miskolczi Norbert kérdésünkre elmondta, hogy ugyanilyen elvű bevett módszer jelenleg a felsőoktatásban, hogy fizetni kell a diákoknak abban az esetben, ha harmadjára sem tesznek sikeres vizsgát egy adott tanegységből. „A cél nem az, hogy a költségeiket megtérítsük, hanem hogy motiváljuk a hallgatókat arra, hogy ha felvesz egy tárgyat tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy ezt elvégezte.” Hiszen eddig ingyen volt, a diák felvette a tanegységet, és nem ment el vizsgázni se.
Magyar Bálint javaslatáról a HÖOK elnöke a következőket mondta: „A két cél még csak nem is egyezik. Az egyik az, hogy fizessük ki a teljes költségünket, mert megérdemeljük. A mienk pedig az, hogy csináljunk minőségi felsőoktatást, egy igazságos és élhető rendszert. Úgy érzem, hogy a kettő még csak nyomokban sem tükrözi egymást. Magyar Bálint szeretné, hogyha minél több pénz maradna más kérdésekre, kormányzati kérdésekre, kormánypalotára. Mi azt szeretnénk, ha olyan felsőoktatás lenne Magyarországon, ami minőséget képvisel és bárki számára elérhető.”
A mai fáklyás felvonuláson 500-5000 emberre számítanak.