"Kodály Zoltán meglehetősen nehéz időszakban, 1946 és 1949 között volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kapcsolata az intézménnyel azonban sokkal korábban, 1930-ban kezdődött, amikortól részt vett a népzenei összkiadási program koncepciójának kidolgozásában és az akadémiai döntések előkészítésében" - mondta Szalay Olga, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a kiállítás kéziratok és korabeli dokumentumok, filmillusztrációk segítségével állít emléket Kodály Zoltán közéleti szerepvállalásának.
Mint elmondta, Kodálynak az Akadémiához kötődő tevékenysége három szakaszra bontható. Az első az 1930-1940 közötti periódus, amikor Kodály Zoltán a Néptudományi Bizottság meghívott tagjaként kidolgozta a népzenei összkiadás kiadásának koncepcióját, majd Bartók Bélával megkezdte a népzenei összkiadás előkészítését.
"A második szakasz 1940-ben kezdődik, amikor Kodály az Amerikába távozó Bartók helyére állva átveszi a népzenei összkiadás előkészítésének irányítását, eközben az Akadémia elnöki tisztét is betölti" - tette hozzá Szalay Olga.
Kifejtette: ez a szakasz 1953-ig, az MTA Népzenekutató Csoportjának megalapításáig tartott, amelynek Kodály Zoltán volt az igazgatója.
"Kodály 1949-től a népzenekutatásnak szentelte magát, ekkor készítették elő a Magyar Népzene Tárának köteteit, amelyekből az első 1951-ben jelent meg. A csoport azonban hivatalosan 1953-ban alakult, ezt vezette haláláig" - emelte ki Szalay Olga.
Hozzátette: a kiállítás harmadik tematikus csoportja Kodály Zoltán 1953-1967 közötti, az MTA Népzenekutató Csoport élén végzett tevékenységét mutatja be.
A zeneszerző életének ezt a szakaszát és a korabeli dokumentumokat taglalva Szalay Olga elmondta, hogy a Népzenekutató Csoportot többször érte támadás, s nacionalizmussal is vádolták. Történt "mindenféle beolvasztási kísérlet" is: a bemutató dokumentumok egyikében Kodály azt vezeti le, miért fontos a csoport önállósága.
Közlése szerint a felvonultatott dokumentumok között több olyan is van, amelyet eddig nem ismerhetett a nagyközönség.
"Kevéssé ismert a Weiss Fülöp-díj, amelyet egy gyáros alapított, s az Akadémia ítélt oda a legjobb szerzeményekért. 1940-ben Bartók és Kodály kapta megosztva ezt a pénzdíjat" - mutatott rá Szalay Olga.
Kodály Zoltán közéleti tevékenységének egyéb aspektusait ismertetve elmondta, hogy az 1930-as évek végén a zeneszerző a magyar kiejtés romlásáról tartott tudományos előadást, amit "nagy nyelvészi vita követett". Nagy szerepe volt abban, hogy 1939-ben megrendezték az első egyetemi helyes kiejtési versenyt. Biztatására indította Lőrincze Lajos a Magyar Rádióban az Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsort.
Az akadémikus Kodály című tárlat november 18-ig látogatható munkanapokon az MTA Könyvtárának kiállítótermében.