Éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállókban mintegy 6.500 férőhely van, bentlakásos intézetekben 800, továbbá 1.200 időszakos férőhely is kialakítható, így összesen több mint nyolcezer ember kerülhet fedél alá a téli időszakban - olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium írásos tájékoztatójában.
A hajléktalanok ellátását 78 szociális munkás és megyénként egy krízisautó is segíti. A hajléktalanokra összesen mintegy nyolcmilliárd forintot költ az állam.
A bizottsági ülésen a képviselők kifogásolták, hogy még mindig nagy bizonytalanságban van a szakma afelől, hogy egyáltalán hány hajléktalan van az országban, hiányolták a hajléktalanok körében elterjedt alkoholizmus kezelésére vonatkozó megoldási javaslatokat, és vitatták, hogy az elsődleges feladat a hajléktalanok lakáshoz juttatása lenne, miközben egy részük olyan szocializációs problémákkal küszködik, hogy képtelen tartósan fedél alatt élni.
Giczy Gellért, a szaktárcsa főosztályvezető-helyettese az ülésen elmondta: világszerte probléma a hajléktalanok számának megállapítása, hiszen még az sem tisztázott, hogy ki számít egyáltalán hajléktalannak, továbbá sok az úgynevezett "rejtőzködő hajléktalan". A hatezres, közterületi hajléktalanokra vonatkozó becslés többé-kevésbé pontosnak tekinthető, ám ezen túlmenően már nehéz precízen kategorizálni azokat az embereket, akik szükséglakásokban élnek.
A minisztériumi szakember szerint az ideiglenes szállásokon élők fele szociális segítséggel, utógondozással alkalmas lenne az önálló életvitelre, lakásban élésre, ezért lehet fontos a lakhatási problémáik kezelése. Az alkoholista hajléktalanok esetében viszont már ott kezdődnek a szakmai nehézségek, hogy melyik probléma kezelését sorolják előre.
A parlament szociális bizottságának ülésén felvetődött Vecsey Miklós, hajléktalanügyi miniszteri megbízott távozásának kérdése is, ám ezzel kapcsolatban a szaktárca jelenlévő munkatársai nem kívántak információkkal szolgálni a képviselők számára.
