Legutóbb három cégnek összesen 54 millió forintot kellett fizetnie. Az uniós csatlakozás óta enyhültek a szabályok, már nem kötelező, csak ajánlott bevizsgáltatni a gyártóknak a terméket. Ezért van több csaló.

A Híradó által felkeresett budapesti patikában több tucat étrend-kiegészítőt árulnak. Köztük azt is, amelyikért az egyik céget megbüntették. A dobozán nincs semmi rendkívüli, a forgalmazó azonban újságokban és interneten úgy reklámozta a fogyasztószert, mintha gyógyhatása lenne.

Tóth Tihamér a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának elnöke elmondta: "Elrettentő mértékű bírságot igyekeztünk kiszabni, különösen az egyik ügyben, egy vállalkozáscsoporttal szemben szabtuk ki a törvény által megengedett, nettó árbevétel 10%-át elérő, tehát maximális bírságot."

A versenyhivatal az idén már eddig több vásárlói panaszt vizsgált, mint tavaly egész évben. A vállalkozásokra összesen 740 millió forint bírságot szabtak ki.

A most megbüntetett cégek honlapjain már nincsenek rajta a vitatott reklámok, de hogy mióta, azt nem tudtuk kideríteni, mert egyik vállalkozást sem értük utól.

A készítményeket az uniós csatlakozás óta már nem kötelező, csak ajánlott bevizsgáltatni az Élelmiszerbiztonsági Intézetben. Az étrend-kiegészítők között minden másodiknál találnak valami hiányosságot.

"Nincsen elegendő tudományos bizonyíték az élettani hatásokra vonatkozóan, vagy ha van, az gyógyító hatásra utal, ez a termékcsoport viszont élelmiszer, semmiképpen nem lehet gyógyításra felhasználni, tilos" - mondta a Híradónak
Lugasi Andrea, az OÉTI főigazgató-helyettese.

Az étrend-kiegészítők minőségét - csakúgy mint a gyógyszerekét vagy az élelmiszerekét - rendszeresen ellenőrzik. A reklámokat viszont szinte alig vizsgálják.

A visszaélések ezért legtöbbször csak úgy derülnek ki, ha a vevők rájönnek, hogy nem azt kapták, amit ígértek nekik.