A világégés után kezdett dalokat szerezni, amelyet egy trióval adott elő 1950-ig. Az egyre sikeresebb Bécaud ezután turnézongoristának állt, így találkozott Edith Piaffal. A sanzon nagyasszonya vette rá az éneklésre, s 1953-ban mindjárt két száma is nagy sikert ért el. Óriási ováció közepette mutatkozott be a párizsi Olympia színpadán, később 1966-ban ő avatta fel az újjáépített színházat és 1991-ben ott tartotta utolsó koncertjeit.
Az ötvenes években olyan dalok fémjelezték nevét, mint a La Corrida, a Le jour oú pluie viendra és a C,est merveilleux l,amour. Bécaud a kamerák előtt is kipróbálta magát, filmen is érvényesült energikussága és magával ragadó ereje. Je t,appartiens című dalának angol interpretációja Let It Be Me címmel.
1961-ben született egyik legnagyobb slágere, az Et maintenant, amelyet a francia publikumon kívül az egész világ is megismerhetett - igaz, angol nyelven, What Now My Love címen. A dalt olyan zenészek tűzték műsorukra, mint Shirley Bassey, Sony and Cher, Elvis Presley vagy Frank Sinatra. Legtöbben bizonyára az 1963-as év egyik legnagyobb slágeréről emlékeznek a nevére, ekkor énekelte el a Nathalie-t. A dal a hidegháború kellős közepén egy orosz lányról szólt, hatására jellemző, hogy az addig viszonylag ritka női nevet akkoriban egyre több kislány kapta. Bécaud dolgozott Neil Diamonddal is, Love on the Rocks című közös szerzeményük egy film betétdalaként hatalmas nemzetközi siker lett.
Kevesen tudják, hogy Bécaud operát is írt, amelyet több, mint száz alkalommal játszottak Párizsban. Az énekes körbeturnézta Európát, fénykorában évente kétszázötvennél is több fellépést vállalt. A hetvenes évektől egyre több filmben kapott szerepet, 1974-ben a Francia Lovagrend tagja címmel tüntették ki. 1975-ben szerepelt "saját jogán" a külföldi slágerlistákon, Nagy-Britanniában a top 10-be került az A Little Love and Understanding című dalával. A kilencvenes években már leginkább válogatáslemezei jelentek meg, s egyre ritkábban lépett színpadra. A láncdohányos hírében álló Bécaud, aki egy hajón lakott a Szajnán, tüdőrákban halt meg 2001. december 18-án. Párizsban, a Pére Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra.
