Lövétei István szerint, ha egy rendezvényt kívülről megzavarnak, az ahhoz hasonlítható, mintha egy, az utcán sétáló embert megtámadnak. Hozzátette: ha a gyűlésen a gyülekezők részéről történik törvénysértés, akkor azért a rendezők tartoznak felelősséggel, de ha őket kívülről támadják meg, az ugyanolyan, mintha a sétálót támadják meg, ekkor a rendőrségnek kell eljárnia.
Azzal kapcsolatban, hogy ki a felelős, ha a törvénysértő cselekedetet elkövető nem a csoport tagja, nem a gyülekezés résztvevője, Lövétei István azt mondta: a gyakorlatban ez egy bonyolult, jogilag sem egyszerűen megítélhető kérdés, és nem nagyon van más megoldás, minthogy formálisan elválasztják "a bentieket és a kintieket", vagyis a résztvevőket és a külső szereplőket.
A rendőrség közbelépésével kapcsolatban kitért arra is, hogy a rendezvény szervezőinek nincs olyan jogköre, hogyha a gyülekezők között bűncselekmény történik, akkor ők gyakoroljanak rendőrségi jogköröket, de felelősségük, hogy a rendőrség odaérkezését biztosítsák és a helyszínt megvédjék, hogy ott a hatóság a megfelelő intézkedéseket megtehesse.
Kolláth György alkotmányjogász szerint a felelősség a szervezőé akkor is, ha rendőri fellépésre van szükség, mert ebben az esetben a szervező felelőssége az, hogy rendőri segítséget kér. Mint mondta, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó eseménynél a rendezvény biztonságáért elsősorban annak szervezője felel. Hangsúlyozta: ez a felelősség a polgári jogra is kiterjed. Példaként a felborított autók kártérítési felelősségét említette.
Az alkotmányjogász kiemelte: ha a szervezők által biztosított erő nem elegendő, vagy a rendbontókkal szemben erőszakot kell alkalmazni, arra "kiképzéses monopóliuma" a rendőrségnek van. Ez a közrendvédelmi felelőssége a hatóságnak - tette hozzá.
Megjegyezte, bár nem igazoltathatják a szervezők a rendezvényen résztvevőket, ha provokátorokra akadnak vagy jó okuk van feltételezni egyesekről, hogy rendbontásra készülnek, távozásra szólíthatják fel őket, és ha ez nem vezet eredményre, rendőri segítséget kérhetnek. Mint mondta, ez egy "finom szereposztás", amely még nem csiszolódott kellőképpen össze. A rendezvény szervezői befelé felelnek, kifelé nem - tette hozzá. Kolláth György kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a szervezők időben felismerjék: mely helyzetek azok, amelyeket saját maguk kezelni tudnak, és melyek azok, amelyeknél rendőri segítségre van szükségük.
Arra a kérdésre, hogy mi van abban az esetben, ha rendőri segítségre van szükség és a szervező mégsem kéri a hatóság közreműködését, azt mondta: a tetteiért és az elmulasztott intézkedésért egyetemleges a felelőssége.
