A felsőoktatásról szóló pódiumvitában Csiszár Imre, a Debreceni Egyetem (DE) bölcsészettudományi kara hallgatói önkormányzatának vezetője a felsőoktatási reform, illetve a bolognai folyamat kapcsán kijelentette: egyetértenek a változtatásokkal, de a reform túl gyors, átgondolatlan, s meggondolatlan lépések sor jellemzi.

Manherz Károly, a tárca szakállamtitkára reagálásában arról beszélt, hogy éveken át tartott a bolognai folyamat bevezetésének előkészítése. Szavai szerint azzal egyetértett valamennyi tudományos testület, de a hallgatói önkormányzat is. Azt persze elismerte, hogy Nyugat-Európában nem mindenütt és nem minden részletében vezették be az új formát, míg Magyarországon minden felsőoktatási intézmény átállt a bolognai képzési rendszerre.
Manherz Károly ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bolognai képzés csúcsát jelentő PHD-típusú doktori képzést Magyarországon már 1993-ban bevezették.

Manherz Károly - ellentétben a HÖOK képviselőjével - nem tett éles különbséget a régi, illetve az új képzés kapcsán. Megítélése szerint az lesz majd a nagy kérdés, hogyan fogadja a munkaerőpiac az új képzési rendszert.

Megítélése szerint ez 2009-ben derül ki először, amikor 40-45 ezer hallgató kap bsc diplomát, s országosan csak egyharmaduk folytathatja tanulmányait a mesterképzésben.

Az elhelyezkedési esélyeket latolgatva úgy vélte, hogy például a hét féléves képzésben részt vevő műszaki mérnököknek meglesz a helyük, a társadalomtudományokat tanulóknak azonban rosszabb a helyzetük.

Nagy kérdés, hogy a piac fel van-e készülve a fogadásukra - fogalmazott a szakállamtitkár.
Tájékoztatása szerint a kamarák és más gazdasági, szakmai szerveztek nehezen tudják megmondani, hogy milyen diplomájú fiatalokra lenne szükségük.

Az viszont tény, hogy a hároméves bsc-képzés során gyakorlatiasabb ismeretekhez jutnak a hallgatók.

Manherz Károly emlékeztetett rá, hogy a jogszabályok szerint három év múlva kellene felülvizsgálni az új képzési rendszert, de már látják, hogy erre nem lehet addig várni.

Ezért már jövőre három új alapszakot indítanak. Ezek közül az olyan jelentős iparágakat, mint a nanotechnológia vagy a biotechnológia, említette, amelyek máris megkövetelik a képzésben való részvételüket.