A pénztárak alapvetően a megyék mentén épülnek fel, kivéve Budapesten és Pest megyében, amelyek négy területre bomlanak. A 18 megyével együtt így összesen 22 területre indulhat meg a licit - mondta a tervezett egészségbiztosítási rendszert ismertetve Horváth Ágnes, a "Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?" című vitanap elején.
A tárcavezető szólt arról, hogy a legalább félmillió ember ellátásának garantálása kétféleképpen lehetséges. Az egyik szerint a leendő befektető úgy licitál, hogy rögtön megszerez egy ekkora lakosságtömeget, a másik lehetőség szerint pedig kisebb területre pályázik, de a licit után toboroz. Horváth Ágnes hangsúlyozta: bármelyik megoldást is választja a pénztár, a licit után megnyílik a toborzás lehetősége és ekkor dönthetünk először arról, ki legyen az, aki az egészségbiztosítási ellátásunkat szervezi.
A rendszerről szólva Horváth Ágnes a garanciák között említette, hogy a pénztárak számára tilos lesz a szelekció, vagyis nem válogathatnak a jelentkezők között. Ezt segíti a fejkvóta rendszer is, amelyben a pénztár meghatározott összeget kap majd a forrásokból a biztosított kora, neme és egészségi állapota alapján. Egy idős és beteg ember után természetesen több pénz jár - tette hozzá magyarázatképpen.
A miniszter megerősítette, hogy nem változnak a járulékok, továbbra is szabadon lehet háziorvost választani és mindenki kötelezően biztosítva lesz a jövőben is. Újra hangsúlyozta azt is, hogy megszűnhet a teljesítmény-volumenkorlát, az az intézmény pedig, amelyet több beteg keres fel, mert jobb szolgáltatást nyújt, az nagyobb finanszírozási összegre számíthat.
A nyereségről beszélve Horváth Ágnes hosszasan ecsetelte, hogy a pénztárak termelhetnek nyereséget, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kapnak garanciát a haszonra.
