Nem elég szolidaritásunkról és elkötelezettségünkről biztosítani a leszakadókat. Nem elég a jogvédő magatartás, mint ahogy az sem, hogy bíztatjuk őket a versenyre. Egybefüggő, egyidejű, egymásra épülő programokra, továbbá a létszámarányosnál nagyobb forrásokra és eszközökre van szükség - mondta a politikus.

Kiss Péter a Táncsics és a Friedrich Ebert Alapítvány Válaszok a XXI. század kihívásaira című konferenciasorozatának a leszakadó társadalmi csoportokkal foglalkozó pécsi állomásán hangsúlyozta: a többség is vesztese lehet az egyes rétegek lemaradásának, ezért világossá kell tenni, hogy a versenyképes, együttműködő társadalom megteremtése mindenki jól felfogott érdeke.

A kancelláriaminiszter a lemaradás szempontjából legérintettebb csoportok között a hajléktalanokat, az időseket, a romákat és a fogyatékkal élőket említette.
A mintegy 20-30 ezerre becsült hajléktalannal kapcsolatban a legfontosabb feladatnak annak megelőzését nevezte, hogy ezek az emberek "légüres térbe" kerüljenek, azaz elveszítsék kapcsolataikat a társadalommal. Úgy vélte, visszailleszkedésükre nem a sátorok telepítéséhez hasonló tüneti kezelések, hanem a probléma iránt érzékeny, együttműködésre kész emberek alkotta környezet ad esélyt.

Az idősekről szólva megjegyezte, hogy egy nyugdíjasra jelenleg négy, de demográfiai változások okán 2030-ra már csak kettő aktív korú jut, amely veszélyezteti az ellátórendszer biztonságát. Több európai országban a migráció jelenti a kiutat, ugyanakkor az feszültségeket is szül.
Magyarország számára az utánpótlás, a napi, vagy középtávú gazdasági tervek megvalósítása, a gazdaságfejlesztés szempontjából alapvető forrás lehet a magyar nyelvű környezetből érkező migráció - fejtette ki Kiss Péter.

A politikus a több mint félmillióra becsült roma lakossággal kapcsolatban azt hangsúlyozta: kiemelten fontos a parlamentben egyhangúlag elfogadott roma integrációs program megvalósítása.

Utalt rá, hogy Magyarországon jelenleg kétmillió embernek nincs szakképzettsége. Az általános iskolát végzettek 24-27 százalékának van hivatalosan munkája, míg a diplomásoknál ez az arány nyolcvan százalék. Ugyanakkor a 20-24 év közötti romák mindössze 1,2 százaléka tanul a felsőoktatásban.

Kiss Péter kitért a mintegy 600 ezer fogyatékkal élőre is. Véleménye szerint jelenlegi ellátásuk nem teszi lehetővé, hogy például a rokkantellátásban részesülők egy része rehabilitációt követően visszatérjen az aktívak közé.

Rámutatott: Magyarországon a fogyatékkal élők kilenc százalékának, míg Nyugat-Európában 30 százalékának van munkahelye.

Csak az utóbbi két területen történő beavatkozással, a romák és a fogyatékkal élők aktivitásának növelésével nyugat-európai közteherviselést lehetne elérni - mondta a kancelláriaminiszter.