A református egyház zsinatának lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv kezdeményezte azt a konferenciát, amit az MTA TTI támogatott, így kerülhetett sor az egyházi és a világi tudományos kutatók közös előadására, amely a nyilas rémuralom és a kommunista diktatúra egyházi vonatkozásait tárgyalta - közölte.
Glatz Ferenc hangsúlyozta, hogy számára mindig fontos volt az egyházi személyek világi tudományos életbe való bevonása, kezdeményezésére került be például idén az MTA rendes tagjai közé Erdő Péter bíboros, prímás. Meglátása szerint nincs kétféle tudomány, ami a kutatások tárgyát illeti, hiszen a szakemberek ugyanazt az időszakot kutatják, eltérés csak a módszerekben lehet.
A professzor szerint a teológia és a történetírás értékítélete összeegyeztethető, a világi kutatók számára pedig ennek a konferenciának többek között az volt a hozadéka, hogy az olyan etikai alapfogalmakat, mint például a bűnösség és a felelősség, a történészek ezentúl bátrabban használják. Glatz Ferenc ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a különböző egyházak között is lehet különbség ezeknek a kifejezéseknek a használatakor.
Megemlítette, hogy a magyarországi totalitárius államberendezkedésről a történészek a térség többi országaihoz képest kedvezőbb képet alkottak, itt különösen a Kádár-rendszer 1977 utáni időszakára utalt, amikor az MSZMP első titkára a Vatikánban találkozott VI. Pál pápával. Ezt követően a politikai rendszer tudomásul vette a társadalom "koalíciós jellegét" - tette hozzá.
A belügyminisztériumi papi ügynökjelentésekről szólva megállapította, hogy ártatlanok, súlytalanok voltak, amelyek nem veszélyeztették az egyházak létét, tehát a kollaboráció nem állt azon a fokon, mint az egykori Csehszlovákiában vagy az NDK-ban. A rendszerváltásban pedig a polgári demokratikus erőkkel együttműködtek az egyházak, így az Állami Egyházügyi Hivatal felszámolását is támogatták - jegyezte meg.
