A négy zsúfolt vonatot a reggeli csúcsidőben robbantották föl. Ez a merénylet volt a legvéresebb Nyugat elleni terrorcselekmény a 2001 szeptember 11-i amerikai támadások óta. A terrorakció megváltoztatta a pár nappal későbbi spanyol választások kimenetelét is.
A 28 vádlottak többsége, 19 ember Spanyolországban élő marokkói származású arab. A többi kilenc pedig spanyol. Őket azzal vádolják, hogy a robbanóanyagot biztosították a tíz bomba elkészítéséhez. Eredetileg 29 vádlottja volt az ügynek, egyiküket azonban júniusban bizonyíték hiányában elengedték.
A négy hónapig tartó kihallgatások során minden vádlott ártatlannak vallotta magát. Azt is tagadták, hogy bármilyen szállal kötődnének az iszlám szélsőséges szervezethez, az Al-Kaidához. Tiltakozásul néhányan éhsgésztrájkba is kezdtek a fogságban.
Az ügyészek a 28 vádlottra összesen 311 ezer 865 évnyi büntetést kértek. Spanyolországban a leghosszabb idő, amelyet terrorcselekmény miatt börtönben tölthetnek negyven év.
Három héttel a merénylet után hét gyanúsított végzett magával, mikor letartóztatásukra készülve körbevette lakóhelyüket a rendőrség.
A 2004 március 11-i merényletet a konzervatív kormány először az ETA baszk terrorszervezetnek tulajdonította. Két nappal a támadás után egy madridi mecset közelében találtak egy arabnyelvű videofelvételt, amely az Al-Kaidát nevezte meg a robbantások értelmi szerzőjének. Az iszlám radikálisokat feldühítette Madrid döntése, amely szerint katonákat küld az iraki háborúba az Egyesült Államok oldalán.
A videokazetta megtalálása utáni napon az ellenzéki szocialiták váratlanul győzelmet arattak a választásokon annak a feltételezésnek az alapján, hogy a konzervatív kormány megpróbálta elkendőzni a merénylet bizonyítékait.