2024. november 22. - Cecília

Végső búcsút vettek Vargyas Lajostól

Tudóstársai, tanítványai, hozzátartozói és tisztelői vettek végső búcsút hétfőn Vargyas Lajostól; a Széchenyi-díjas néprajztudós, népzenekutató hamvasztás utáni búcsúztatását a rákoskeresztúri Új köztemető szóróparcellájában tartották Budapesten.
2007. október 29. hétfő 17:45 - Hírextra

Az életének 94. évében, október 11-én elhunyt néprajztudós urnájánál Andrásfalvy Bertalan, volt művelődési és közoktatási miniszter, a Pécsi Tudományegyetem néprajzprofesszora és Paksa Katalin, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója emlékezett Vargyas Lajosra.

"Ami Vargyas Lajosban por és hamu volt, az most a szelek szárnyán szétrepül e hazában" - kezdte beszédét Andrásfalvy Bertalan. "Könyvek, CD-k, kottalapok, tanulmányok, felfedezések - mintegy félezer tételben maradtak az utódokra - papíron. Ennyi lenne az egész?" - tette föl a kérdést a tudóstárs, majd így válaszolt: "van egy megtapinthatatlan, nehezen megnevezhető, de mindennél fontosabb rész, ami személyes példájából és útmutatásaiból oly sokakra hatott, oly sokakat késztetett alkotásra".

Hangsúlyozta: Vargyas Lajos nélkül más lenne a népzene- és néprajztudomány, más lenne a magyar tudomány és a magyar társadalom is.

"Vargyas Lajos a keleti gyökerű és az európai szellemiségbe illeszkedő magyar kultúrába született értelmiségi hivatását vállalta. Az életét feladatnak és kihívásnak tekintette az elromlott világ megjavítására" - mutatott rá Andrásfalvy Bertalan.

Paksa Katalin népzenekutató a mester emlékét idézve kiemelte: az Akadémia Kodály alapította Népzenekutató Csoportjának egykori igazgatója vezetésre termett.

"Erős igazságérzettel megáldott, nagyformátumú ember volt, aki nem ismerte sem a hatalomvágyat, sem a hiúságot" - mutatott rá Paksa Katalin.

Vargyas Lajos az MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatója, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt.

1941-ben doktorált a ma Szlovákiában található Áj falu zenei életétről szóló munkájával, majd a Budapesti Egyetem Néprajz Tanszékén, a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, az MTA Népzenekutató Csoportjában és az MTA Zenetudományi Intézetében dolgozott.

A magyar vers ritmusa című könyve 1952-ben jelent meg, ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a Zeneakadémián máig tankönyvként használt, s csak "Kodály-Vargyas"-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette.

Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze, amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri.

Munkásságát 1980-ban Erkel Ferenc-díjjal, 1991-ben Széchenyi-díjjal, 1999-ben Magyar Örökség-díjjal ismerték el. 2004-ben Prima Primissima-díjat kapott.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását