Nagy Kálmán (KDNP) az egészségügyet és a határon túli magyarok támogatását érintette felszólalásában. Mint mondta, a jövő évi büdzsében nem látja a prioritásokat, nem látja az egészségügyet előrevivő támogatásokat.
A kereszténydemokrata képviselő külön foglalkozott az Egészségbiztosítási Felügyelettel. Értékelése szerint ez az intézmény megvédi a kormányzatot a betegekkel szemben, felfogja a tárcát érő támadásokat.
A határon túli magyarok támogatását Nagy Kálmán minden idők legalacsonyabb összegének nevezte.
Gazdasági mutatók, adatok egész sorát ismertette a szocialista Wiener György, aki a magyar gazdaság helyzetét elemezte hosszabb felszólalásban. A magyar gazdaság nincs válságban és recesszióban, nem is stagnál, bár a jelenlegi állapot stagnálás közeli - mondta.
Az MSZP képviselője elismerte ugyan, hogy a kiigazítások a magyar társadalom számára nehézséget jelentenek, ugyanakkor hozzáfűzte: a 2008-as költségvetés megalapozhatja a 2009-ban, 2010-ben várható növekedést.
Wiener György nemzetközi összehasonlításban is elemezte az ország gazdasági helyzetét. Álláspontja szerint az, hogy Magyarország az utolsó a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott államok sorában, azért van, mert kiigazító intézkedéseket hajt végre, mint ahogy ezt korábban más EU-s tagállamok is megtették.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy ilyen esetben közepes, majd nagyobb gazdasági növekedés következhet be, Magyarországon erre 2009-től lehet esély.
Hasonlóan nagyobb ívű, szintén a gazdasági mutatókkal foglalkozó felszólalásában Wiener György szavaira is reagált a KDNP-s Latorcai János. A kereszténydemokrata politikus óhajnak nevezte a 2008-as büdzsé tervezetében megjelölt 2,8 százalékos gazdasági növekedést, ami szerinte túltervezett.
Az ellenzéki képviselő úgy értékelte, hogy ez a tervezett növekedés stagnálást jelent, nem segíti a középréteg felemelkedését, illetve konzerválja a szegények helyzetét.
"Valóban nincsenek benne újabb megszorítások, de a jelenlegiek fennmaradnak" - mondta a büdzséről Latorcai János hozzátéve: ez is kiigazító költségvetés.
Pesti Imre (Fidesz) azt helyezte felszólalása középpontjába, hogy az egészségügyben megnövekedett feladatellátáshoz a költségvetés nem rendel forrásokat. A költségvetés nincs összhangban a reformok politikai céljaival, ez őszintétlen költségvetés - mondta a képviselő.
Az utána felszólaló MSZP-s Demendi László viszont éppen amellett érvelt, hogy a gazdaság fehérítéséből újabb forrásokat lehet teremteni.
"Csökkenő feketegazdaság egyenlő alacsonyabb adók, jobb oktatás" - mondta Demendi László.
A téma kapcsán hozzátette, hogy a hazai nőpolitika nem anyaság-, hanem karrierszempontú.
Horváth Csaba (MSZP) a büdzsé fővárost érintő hatásairól beszélt. Elmondta, hogy új szakképző központokat hoznak létre. Erre közel 60 milliárd forint áll majd rendelkezésre jövőre.
A kórházi ellátórendszer átalakításáról úgy vélekedett, hogy Budapest vezetése ésszerűsítésekkel és korszerűsítésekkel eddig minden felmerülő problémát meg tudott oldani.
Horváth Csaba arról is szólt: a költségvetés biztosítja a lehetőséget, hogy elkészülhessen az M0-ás híd, megvalósulhat a Hungária körgyűrű tehermentesítése, lehetőség lesz a villamosvonalak korszerűsítésére. Eközben tovább folyhat Közép-Európa legnagyobb léptékű szennyvíztisztító berendezésének építése.
Közölte, hogy jövőre összességében 141 milliárd forinttal költhetnek többet az önkormányzatok, mint az idén.
Mikola István (Fidesz) azt kifogásolta, hogy az egészségügyi rendszer ma tőkehasználati díjelszámolás, amortizáció-elszámolás, eszközvisszapótlás nélkül működik. Véleménye szerint a szakmában dolgozók számára továbbra is kérdés, hogyan lehet majd magántőkét bevonni, amikor a tőkemegtérülésnek ma sincs esélye a rendszerben.
Az egészségügyi kiadásokat a GDP 4,72 százalékáról 4,39 százalékra viszik le. Ez további súlyos forráskivonást jelent - mondta a politikus.
Szabados Ákos (MSZP) a költségvetés szociális és az önkormányzati területet érintő elemeiről beszélt felszólalásában.
Mint mondta, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai között felsorolt szociális és gyermekjólléti ellátások nem csökkennek.
Közlése szerint bizonyos esetekben akár két és félszeres növekedést eredményezhet a változás, de elismerte, hogy a jelzőrendszeres segítségnyújtás esetében 25 százalékos csökkentést javasol a kormány.
A képviselő elmondta, hogy a hajléktalanok ellátására a javaslat közel 800 millió forintot irányoz elő. Az ellátás fejlesztésére 567 millió forintot fordíthatnak.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére 213 millió forintot tervez a szociális tárca. Ebbe tartoznak a hivatásos nevelőszülői hálózat támogatását szolgáló pályázati programok.
A szociális pénzbeli támogatások körülbelül 4,9 százalékkal emelkednek majd jövőre - mondta Szabados Árpád.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára alapesetben a nyugdíjminimum 125 százalékára nő.
Gegesy Ferenc (SZDSZ) felszólalásában azt emelte ki, hogy 2008-ban öt százalékkal nőnek az önkormányzati bevételek.
Ennek ellenére, mint mondta, az önkormányzati gazdálkodás körülményei egyre szűkösebbek. Hozzátette: ennek oka, hogy az önkormányzati szféra súlya a költségvetési kiadásokban folyamatosan csökken.
A képviselő hangsúlyozta, hogy 2001 óta az önkormányzat többet fizet be az államnak, mint amennyit támogatásként megkap. Kiemelte: régi terv, hogy az önkormányzatok ne közvetlenül az államtól függjenek, hanem a saját erőforrásaikból tudják a helyi közösségeket ellátni.
Gegesy Ferenc elmondta, hogy az önkormányzatok fejlesztési, felújítási támogatásai is öt százalékkal nőnek. Azonban azt, hogy a fejlesztési forrásokat mire fordítsák, az önkormányzatok egyre kevésbé helyi szinten döntik el - tette hozzá.
Gógl Árpád (Fidesz) azt mondta: a 2008. évi költségvetés az emberek érdekeinek nem felel meg, de a XXI. század kihívásainak sem.
Véleménye szerint a költségvetésben az innovációs területre "csúfosan" keveset fordít a kormány; mint mondta, fejlesztésre a felét költjük annak, mint amennyit Európa más országai.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon öregszik a társadalom, ami többletforrást igényel az egészségügy területéről. Ezt az összeget, mint mondta, sem az egészségbiztosítás, sem a minisztérium költségvetése nem tartalmazza.
Gógl Árpád kiemelte azt is, hogy Európában Magyarországon a legmagasabb a lakosság közvetlen részvétele az egészségügy finanszírozásában. Hangsúlyozta azt is, hogy a Pénzügyminisztérium a mindössze egymilliárd forinttal növelte az egészségügyi tárca költségvetését 2008-ra.
A fideszes képviselő azt is szóvá tette, hogy nagyon sok kutatót bocsátanak el az egyetemekről.
Kovács Tibor (MSZP) eredménynek nevezte, hogy a konvergenciaprogram hatására a Pénzügyminisztérium a hiányszámokat pozitív irányban módosította.
Megjegyezte azt is, hogy 2008-ban kismértékben ugyan, de növekednek a reálbérek, a nyugdíjak, és a differenciált családi pótlék is. Mint kiemelte, 2008-ban több forrás jut a versenyképesség javítására is.
A szocialista politikus elmondta: 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot célzott meg a kormány, és most 14 ezer vizsgálatnál tart az APEH, amiből kilenc és félezer ügyet zártak le. A mérleg pedig az, hogy 34 milliárd forint adóhátralék folyt be a költségvetésbe - tette hozzá.
Kuzma László (KDNP) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a közoktatásra fordított normatívák nominális szinten is csökkentek, azaz, mint megjegyezte, csökkent az állami szerepvállalás. Egyértelműen ki kíván vonulni a közoktatásnak erről a területéről a kormányzat - tette hozzá.
Mint mondta, a költségvetési megszorítás az önkormányzatokat olyan szinten sújtja, hogy több helyen már az alsó tagozatos gyerekeket is utaztatják.
Az ellenzéki képviselő kijelentette: a falusi iskola nem csupán "finanszírozható vagy nem finanszírozható objektum". Az iskola az ott élők élettere, amit nincs joga senkinek sem elvenni - tette hozzá.