Hozzátette: 2009-től akkor is lehetőség lesz pénztárváltásra, ha valaki lakóhelyet változtat.
Az új biztosítási rendszerről szóló törvényjavaslatot várhatóan december végén elfogadhatja a parlament, és ha ez megtörtént, akkor tarthatók lesznek a már ismert határidők, így a pályázati folyamat januárban kezdődhet, megtörténhet a létrejövő társaságok előminősítése, a területi licit és végül a tagtoborzás.
"Terveink szerint tavasszal már a tényleges toborzással szembesülhetünk, tehát tudjuk azt, hogy melyik befektetető szerezte meg egy-egy területre az ellátási felelősséget, illetve megindul az ügyfelekért folyó verseny a pénztárak között" - fogalmazott a tárcavezető.
"Vészforgatókönyvvel nem készültünk" - jelentette ki Horváth Ágnes arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha a parlament nem fogadja el az új rendszerről szóló törvénytervezetet.
Horváth Ágnes beszélt a várólistákról is. A jövőben három fajta várólistát fognak megkülönböztetni. Az egyik a központi (ma az Országos Vérellátó Szolgálat által vezetett, a nagyértékű beavatkozásokat követő) lista, lesz egy intézményi várólista és egy pénztári lista. Ez utóbbi lényegében az intézményi lista "pénztárakra" lebontott summázata, azonban ha túl hosszú egy pénztári várólista, a pénztári céltartalékból kell az ellátásokat kifizetnie.
Horváth Ágnes utalt a visegrádi országokban most zajló reformfolyamatokra. Mint mondta, a Magyarországéhoz hasonló történelmi háttérrel rendelkező országokban is változik az egészségbiztosítás, ezekben az államokban is teret engednek a magánbefektetőknek, bevezetik vagy bevezetni készülnek a vizit- és kórházi napidíjat, vagy a receptdíjat.
