Az elmúlt két és fél év alatt Sándor, Zsolt és Péter viharos gyorsasággal lopták magukat a rajongók szívébe. Talán maguk sem gondolták volna 2005 őszén, hogy két év múlva két platinalemezzel a hátuk mögött már harmadik cd-éjüket foghatják majd kezükben. Szédületes sikertörténet az övék. Sokat hallunk a hazai lemezpiac mélyrepüléséről, arról, hogy tehetséges előadók tűnnek el és mennyire nehéz az illegális letöltések korszakában CD eladást produkálni.
Az Adagio esete úgy tűnik, sikeres példa lehet arra, hogy igenis van olyan műfaj, van olyan produkció, amely talpon tud maradni, sőt, egyre növekvő rajongótábort tudhat magáénak. A recept roppant egyszerű: végy három kivételesen tehetséges énekest, válassz fülbemászó melódiákat, dolgozd át szimfonikus hangszereléssel és tálald mindezt úgy, hogy az fülnek-szemnek egyaránt lélegzetelállító legyen. Felmerül azonban a kérdés, ha mindez ilyen könnyű, akkor miért nem nőnek gombamód a hasonló formációk? Mert nem könnyű a „hozzávalók” ilyen egységét egykönnyen megtalálni. Három olyan énekesről beszélünk, akik hosszú évek kitartó munkájával formálták hangjukat hangszerré. Sándor bársonyos baritonja, Zsolt és Péter érzelmes tenorja két év alatt – köszönhetően a megannyi közös fellépésnek – mára már tökéletes egységet alkot. A színpadon egymásra vannak utalva, kiegészítik, segítik egymást, ez formálta őket szétválaszthatatlan egységgé.
A 2007-es évben két nagy volumenű koncerttel valóra vált az Adagio álma: a Danubia Szimfonikus Zenekar kíséretével léptek fel a Művészetek Palotájában, majd azt követően – a nagy sikerre való tekintettel – a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A koncertekre való felkészülés alaposan felforgatta a csapat életét, sokszor éjszakába nyúlóan gyakoroltak. A dalokat szinte újra kellett tanulniuk, hiszen egy hatvan tagú szimfonikus zenekarral kiegészülve egész másként szóltak/szólaltak meg.
Mindhárman hisznek abban, hogy a tanulás egy élethosszig tartó folyamat s bár Zsolt a humort, Sándor pedig a lazaságot hozza „adalékként” az együttesbe, a próbaidőszakok alatt kőkemény munka zajlik, sokszor egymást sem kímélve hajtják magukat.
A harmadik album előkészületeikor a kiadóval karöltve kialakult egy hosszú dallista, melyből aztán a legjobb 13 került fel az Érintésre.
Műfajilag még szélesebb lett a repertoár, mint az eddigi két lemezen. A komolyzenéből hozott dalok, mint például Bach – Air-je kiegészült Homonnay Zsolt magyar szövegével, s így rögtön új értelmet kapott ez a klasszikus szerzemény. Borodin – Igor herceg jól ismert hegedűtémája szintén új szöveggel szólal meg. Különleges kirándulás a Shame About The Dreams című Örömóda átirat, mely azt sugallja, hogy amikor az eredetije íródott, a világ és az emberek optimistán tekintettek a jövő elé. Azóta azonban, világháborúkkal és drámákkal a hátunk mögött, a mai kor embere pontosan látja, hogy az, amit anno Beethoven megírt, sajnos nem valósult meg. Így lehet az, hogy az Adagio albumon felcsendülő Örömóda átirat sajátságosan szomorú hangvételű lett. De természetesen a már jól ismert és nagyon kedvelt tempós, klasszikus szerelmes dalok is hallhatóak a lemezen, mint például a Bármit megtennék című Meat Loaf feldolgozás, melynek különlegessége, hogy a női énekbetétet Homonnay Zsolt felesége, a szintén színművész Polyák Lilla énekelte fel.
Ez az első alkalom, hogy női hang szólal meg egy Adagio lemezen. Demjén Ferenc egy-egy dala eddig is szerepelt már mindkét korongon, így a harmadikról sem maradhatott le. A fiúk most a Jégszív című szerzeményt „adagiosították”. A Kérlek ne menj el egy régi-régi sanzon feldolgozása, különleges hangulattal és érzelemvilággal. Talán az egyik legkomorabb, de legtöbb érzelmet kiváltó dal az albumon. Az ABBA örökérvényű slágere, a The Winner Takes It All eredeti, angol nyelven hallható. Máté Péter Majdnem szerelem volt című slágere pedig az egykor kiadatlan szöveggel lett felénekelve.
Minden Adagio CD-nek megvan a maga vidám, felszabadult dala, mely a koncertek elmaradhatatlan része. Ilyen az első lemezről a The Great Pretender, a Gold-ról a Delilah, az Érintésről pedig a Te vagy a végzetem. Ezek azok a dalok, ahol a fiúk egy kicsit „elereszthetik” magukat, bohóckodhatnak egy kicsit és megcsillogtathatják tánctudásukat is.
Az Adagio különleges képessége, hogy úgy tud érzelmekről, szeretetről és bánatról énekelni, hogy az nem csap át túlzásokba és nem lesz ömlengős.
Ajánljuk hűvös téli estékre lélekmelegítőnek, szerelmi bánat ellen orvosságnak, egy rossz nap után hangulatjavítóként, vagy egyszerűen „csak” zenei élményként.
