Ha elmúlik a gyermekkor, elmúlik a cirkusz varázsa? Vagy egyszerűen elfelejtjük, azt, ami gyerekként jó volt? A klasszikus cirkuszi előadások ma is olyanok, mint a múlt századokban. Ám a cirkusznak is haladnia kell a korral: miközben megküzd a gazdaság más terén jól ismert akadályokkal, előadásmódját az új évezred technikájához és közönség igényéhez kell igazítania.

Idehaza 1889-ben nyitotta meg Wullf Ede német-holland cirkuszigazgató az első cirkuszépületet Budapesten a Városligetben. Az intézmény azóta több mint egy évszázada gondoskodik a nagyérdemű közönség felhőtlen szórakoztatásáról. Az 1971-ben átadott jelenlegi épület mára ugyan kicsit megkopottan, de Közép-Európa egyetlen kőcirkuszaként várja tíz hónapon keresztül 1 850 férőhellyel és érdekes produkciókkal a cirkusz szerelmeseit, mert ezt a műfajt vagy nagyon lehet szeretni.



Az 1980-as évektől a cirkusz is megújult. Egyre többször él alkotó módon a színház és a kortárs táncművészet látásmódjának és eszköztárának lehetőségeivel, zenei és vizuális elemek beiktatásával a tradicionális cirkuszi előadásokban. Háttérbe szorult a klasszikus értelemben vett porondmester szerepe és a cirkuszi sztárok helyett a társulat összjátéka vált fontossá. Az előadások nem különálló cirkuszi és artistaszámokból álltak, hanem látvány és hangeszközöket gazdagon használó, tematikusan felépített egységben jelentek meg.

Hogy miként változott a cirkusz varázslatos világa, azt Kristóf Istvántól, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójától kérdeztem.

Milyen változásokon ment át a cirkusz az elmúlt években?

A cirkusz folyamatosan változik, mint minden más. Az elmúlt harminc év következetes munkája az, ami a cirkuszt változtatta. Komolyan működő artistaképző iskolák, stúdiók nyíltak, ahol ma már nagyon jól képzett cirkuszi művészek nevelődnek ki. Az egyéni képzés mellett is rendkívül sokat fejlődött a technika, ahogy a színház világában, vagy máshol az életben, úgy a cirkuszban is a hang, a fény és a zene motivációja egészen magas szintre emelkedett.

A Fővárosi Nagycirkusz népszerűsége megmaradt a mai napig is?

Én úgy gondolom, hogy népszerűbb, mint valaha. Nemcsak Magyarországon, de európai viszonylatban is növelte a népszerűségét. A megrendezett cirkusz fesztiválokkal az élvonalba tartozik és jó dolog, hogy a Fővárosi Nagycirkusz nevét a legjobbak között említik.

Mennyire vannak visszatérő vendégeik, akik nem elégszenek meg, ha egy adott produkciót csak egyszer néznek meg?

A közönségünk 58-60 százaléka visszajáró vendég, akik minden műsort megnéznek, és ez nem Budapest centrikus. Az egész országra kiterjed, mert vannak állandó vendégeink Sopronból vagy Nyíregyházáról is.

A Nagycirkusz évente három különböző produkciót mutat be. Ebben vannak nemzeti, nemzetközi, de más különleges produkciók. Például ilyen a jégcirkusz, a vízicirkusz, vagy a most fellépő Kínai Nemzeti Cirkusz. Emellett kétévente rendezzük meg a Nemzetközi Cirkuszfesztivált, erre már jó előre megrendelik a jegyeket a cirkuszszerető emberek. Ez egy nagy ünnepnek számít, amikor olyan dolgokat lát az ember, amit egy normális futó műsorban nem tudunk bemutatni, mert ezeket a művészeket leszerződtetni hosszabb távra nincs lehetőségünk. Egy futó műsorban három, négy ilyen produkciót tudunk leszerződtetni, míg a fesztiválon ilyenből itt van huszonnyolc. Erre az egész cirkuszvilág odafigyel.

Sokak számára állatok nélkül nem is létezik cirkusz. A cirkuszi állatok szerepeltetését újabban már törvény védi. Mennyiben nehezíti ez az Önök munkáját?

Jelenleg a kínai műsorban valóban nincsenek állatok, de szerencsére arról nincs szó, hogy az állatok használatát teljesen megtiltották volna. A nyári műsorban is fel fognak lépni elefántok, tigrisek, lovak. Tehát semmi probléma, használhatjuk az állatokat. A törvény csak azt írja elő, hogy az elkövetkezendő időben cirkuszi produkcióra nem lehet vásárolni elefántot, orrszarvút, csimpánzt vagy gorillát, vagyis főemlősöket. De a meglévő, az idomár tulajdonában lévő állatokkal még lehet dolgozni.

Akkor nincs az sem behatárolva, hogy milyen mutatványokat lehet velük elvégezni?

Ezen sokáig lehetne vitatkozni. Buta felfogás az, hogy ha én egy elefántot szeretnék a két első lábán megtanítani menni. Ezt nehezen vagy soha az életben nem fogja megtanulni. Az állatvédőknek van egy olyan rossz véleményük, hogy „ejnye-ejnye a cirkuszban mit csinálnak”. A cirkuszban alapjába véve az állat mutatja meg, hogy mihez van kedve. Az állatidomításnak évezredes hagyománya van, és azt követik. Nem akarják megtanítani az elefántnak, hogy az ormányán ugráljon, hanem azt csinálja, amihez éppen kedve van. Egy ilyen 4-5 tonnás állatra erőszakkal nem lehet rákényszeríteni, hogy most ezt vagy azt tegye meg. Csak szeretettel, türelemmel, rávezetéssel megy. Ha ezt nem akarja csinálni, akkor én hiába adok neki érte jutalomfalatokat vagy banánt, akkor sem fogja végrehajtani.

Jobb lenne, ha emberek jobban átgondolnák, reálisan, hogy lehet idomítani vagy megtanítani egy elefántot, vagy egy hatalmas orrszarvút, hogy jöjjön be a manézsba, fusson körbe és engedje, hogy egy ember felálljon a hátára. Ez nem veréssel történik, mert ennek nem ez a módszere.

Az artisták, bohócok utánpótlás nevelése megfelelően halad?

A cirkusz minden viszonylatban nemzetközi. Az artistaművész produkciója általában az élet műve. Ő nem egy színész, aki éppen az egyik színdarabot, majd a másikat játssza. Ha van neki egy zsonglőr produkciója, akkor éppen zsonglőr, ha van egy kézen álló műsora, akkor kézen álló-egyensúlyozó művész, és ezt addig csinálja, amíg képes rá. Ezért alakult ki úgy a cirkuszvilág, hogy a fellépő művészeknek fellépő helyet kell cserélni. A fellépő helyeknek pedig mindig más és más művészt kell szerződtetni. Nem lehet visszatérni csak négy, öt év múlva, mert a visszajáró közönség emlékezni fog.

Van egy nemzetközi cirkusz utánpótlásképzés. Minden országban kezd kialakulni, hogy mi az erőssége. Magyarországon most volt egy nagy átalakítás, az Állami Artistaképző Intézetet a Magyar Cirkusz és Varietéhez csatolták, ami már nagyon régóta aktuális volt, csak sokan küzdöttek ellene. Így megalakult az új, Baross Imre Artistaképző iskola, ami szerintem hatékonyabban fog működni, mint az eddigi.

Milyen műsorokkal készül a Fővárosi Nagycirkusz az elkövetkezendő időszakba?

A jelenlegi kínai műsor - 32 tagú társulata - december 30-ig lesz vendégünk. Január 24-28-ig fog tartani a VII. Nemzetközi Cirkuszfesztivál. Február 2-tól pedig egy nemzetközi műsor indul. A nyári műsor egy hagyományos, tradicionális műsor lesz, akik szeretik az állatos produkciókat, azok a nyári műsorban megtalálják és semmiképpen se hagyják ki.