A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa erről a hivatalában tartott sajtóbeszélgetésen beszélt hétfőn Budapesten.

Kállai Ernő úgy fogalmazott: nem azért választották meg, hogy szeressék a politikusok, hanem azért, hogy tegyen a kisebbségi közösségekért, ugyanis az ombudsman a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szószólója.

Véleménye szerint a pártoknak vannak adósságaik a kisebbségekkel szemben, ugyanis a kisebbségek parlamenti képviselete már 15 éve megoldatlan, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is megállapította a mulasztásos jogsértést, de a politika ma sem veszi komolyan.

Ha a pártok a legalapvetőbb kérdésekben 10-15 éve nem tudnak megegyezni, mit lehet még ígérni a kisebbségi embereknek, és ki fogja azt elhinni - mondta az országgyűlési biztos, hozzáfűzve, azt tervezi, hogy a politikai döntéshozók elmúlt másfél évtizednyi kisebbségpolitikai tevékenységét ombudsmanként fogja vizsgálni, mint ahogy azt a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként évente megtette.

Ombudsmanként az antidiszkriminációs jogvédő hálózatban, a faji alapú diszkriminációs ügyekben szeretne nagyobb teret kapni, egy mediációs, egyeztető, de nem hatósági jogkört, ugyanis nem büntetni kíván - mondta Kállai Ernő, megjegyezve, erre a feladatra hozták létre az Egyenlő Bánásmód Hatóságot.

A hatáskörbővítést még a jövő nemzedéke ombudsman megválasztása előtt szeretné elérni, mert, mint mondta, ha a jelenlegi terv szerint fogadná el az Országgyűlés a zöldombudsman személyét és jogkörét, akkor egyfajta "szuperhatalomként" működhetne. A kisebbségi ombudsman saját hatáskörének bővítése érintené a többi országgyűlési biztost is, erről már egyezetett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal és Szabó Máté általános ombudsmannal is.

Elmondta azt is, hogy a közszolgálati médiumok kisebbségi műsorainak adásidő bővítése, műsorsáv változása érdekében is tett lépéseket: találkozott a Magyar Rádió elnökével, és hamarosan felkeresi a Magyar Televízió elnökét is.

Az Országgyűlés sürgősen megoldandó feladatai között említette, hogy az országos önkormányzatoknak januártól központi költségvetési szervként kell működniük, ami működésüket veszélyezteti, így egy kétharmados törvényt kellene módosítani. A helyi kisebbségi önkormányzatok megosztott finanszírozással működnének, ami valójában forráselvonást jelent - mondta Kállai Ernő, megjegyezve, az évi 640 ezer forintos támogatás 80 százalékát kapnák az érdekképviseletek, míg a fennmaradó részre pályázniuk kell.

A Pénzügyminisztériumnak egyeztetnie kell az országos önkormányzatokkal a költségvetésükről, ami valójában csak egy tájékoztatás.

Elmondta azt is, hogy az Országgyűlés úgy fogadta el a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, hogy az Ombudsmani Hivatal véleményét nem kérte ki, kisebbségi szószólóként a "partvonalról bekiabálva" próbálta hangoztatni álláspontját.

Hozzátette: amennyiben az államfő - élve alkotmányos jogával - nem írja alá a törvényt, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól és az ott sem áll meg, benyújtják javaslataikat. Viszont ekkor fenn áll a veszélye annak, hogy évekig ismét nem történik semmi a kérdésben - jegyezte meg Kállai Ernő.