Veszélyes-e a sportturizmus?
Múlt hétfőn Ausztriában történt az, az egész országot megrázó buszbaleset, melyben a Milan-Roma rangadóról hazatérő magyar drukkerek közül hárman is életüket vesztették. Írásunkban a sportturizmust és annak veszélyeit vizsgáljuk.
2007. november 5. hétfő 07:00 - Pór Károly
A sportturizmus manapság egy felkapott üzletág. Egyre több az erre szakosodó utazási iroda, és egyre többen szeretnék élőben látni kedvenc csapatukat, vagy sportolójukat, és az erre szakosodott irodák bármit képesek megszervezni. Nekünk csak az a feladatunk, hogy kiválasszunk egy mérkőzést, egy sporteseményt, kiválasszuk a közlekedési eszközt, amivel szívesen utaznánk, –lehet az vonat, autóbusz, vagy akár repülő is - megválasszuk a szektort ahonnan élvezni szeretnénk az adott eseményt, no meg persze ki kell fizetnünk az esetenként akár többszázezer forintra is tehető költségeket, aztán az iroda mindent elintéz helyettünk. A jegyrendeléstől, az utazáson át a szállásfoglalásig, és akár még kiegészítő programokat is terveznek nekünk. Ha kedvünk van hozzá átruccanhatunk a tengerentúlra egy heves-jeges Anaheim Ducks – Ottawa Senators NHL rangadóra, de ellátogathatunk egy Milan-Roma olasz derbire is...
Akárhova is megyünk a legfontosabb kérdés mindig a személyes biztonságunk, még ha erről a nagy meccs-lázban hajlandóak is vagyunk megfeledkezni A sportturizmusról, illetve az abban rejlő veszélyekről a buszbalesetben érintett utazási iroda vezetőjével, Séra Attilával beszélgettünk.
A különböző sporteseményekre utazók be vannak-e biztosítva? Az olyan sajnálatos eseteknél, mint a hétfői, számíthatnak-e kártérítésre?
Igen, társaságunk minden utazásnál, a részvételi díjon felül fizetendő betegség-, baleset- és poggyászkár esetére szóló biztosítást köt ügyfeleinek. Ez ebben az esetben is így történt, ezért a sérültek, illetve az áldozatok hozzátartozói számíthatnak kártérítésre. Egyébként a biztosítási összegen felül a magyar klubokkal, szurkolókkal, és magával az AC Milannal összefogva külön gyűjtést is szervezünk a hozzátartozók, illetve a súlyosabb sérültek megsegítésére. Az adományokat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számláján gyűjtjük. Bárki adakozhat a 11705008-20464565-ös számlaszámon, buszbaleset hivatkozással.
Az utazással járó kockázat mellett, vannak-e egyéb kockázati tényezők? Egy-egy stadionban mennyire vannak biztonságban a szurkolók? Meg tudják-e óvni az itthonról utazó szurkolókat az esetleges balhéktól?
Mindhalálig Forza Milan?
Életem egyik nagy szerelme a labdarúgás, és ha már foci, akkor csak a Milan! Először 1993-ban láttam játszani a milánói piros-feketéket, amikor még Van Bastennel, Baresivel, és Gulittal (ő volt a nagy kedvencem) kikaptak a Marseille-től a BEK fináléjában. Akkortájt 10 évesen még könyörögnöm kellett a szüleimnek, hogy láthassak egy-egy meccset, mert a késői kezdés miatt nem mindig vették jó néven meccsnézési szándékaimat („Holnap iskola, mars az ágyba – szólt a szülői ukáz.). Persze azért mindig kisírtam magamnak a meccset, hiszen ha nem láthattam a kedvenceket az mindig egy tragédiával ért föl. Egy „vérbeli” szurkolónak ugyanis egy-egy nagy meccs, egy-egy fontosabb mozzanat örökre megmarad az emlékezetében. Massaro két gólját, vagy Desailly szenzációs átemelését ’94-ben a Barcelona ellen, sosem felejtem el. Mint ahogy mindig emlékezni fogok Szevcsenko sorsdöntő 11-es góljára 2003-ból, amit a Juvénak lőtt, vagy éppen Seedorf vagy Kaká egy-egy megmozdulására a tavalyi döntőről. Valószínűleg ezzel azok a szurkolók is így vannak, akik múlt vasárnap élőben láthatták a Milan-Roma meccset. Számukra az a meccs is felejthetetlenné vált, de sajnos nem a játék miatt. A meccsről hazafelé tartó szurkolók busza felborult, hárman elhunytak, kedvenc csapatuk mezében, sállal a nyakukban. Egy fanatikus számára talán ez a „legszebb” halál, „józan” ésszel elgondolva viszont talán az egyik legszomorúbb. Gyerekként tragédiának gondoltam ha nem láttam egy derbit, az ő tragédiájukat közvetve az okozta, hogy látták…
Minden szurkoló önmaga választja ki, hogy hol szeretne helyet foglalni egy meccsen. Aki akar az ülhet a VIP-páholyban, szurkolhat a hazai tábor keménymagja között, de mehet akár a vendégszektorba is. Nincsenek megkötések, viszont ebből is adódóan a stadionokon belül mi már senkiért nem tudunk felelősséget vállalni. Viszont el kell mondanom, hogy a közhiedelemmel ellentétben nagyon kevés a szurkolók közti balhé, manapság ez már nem jellemző. Évek óta szervezünk utakat és csak egyetlen egyszer, a Juventus-Liverpool Bajnokok Ligája meccsen fordult elő szurkolói csetepaté, amikor a mi utasaink közül is belekeveredtek néhányan a balhéba.
Hány utat szerveznek és egy-egy meccsre hányan jelentkeznek átlagban? Mondtak-e vissza utazásokat a baleset óta?
Nekünk már van egy kialakult ügyfélkörünk, akik mindig vissza-vissza térnek. Havonta átlagosan 2-3 olyan nagyobb létszámú utazást szervezünk, melyeken a Milan-Roma meccshez hasonlóan 140-150 ember is részt vesz. Milánóban például 140 ügyfelünk látta a mérkőzést. De ezek mellett a kevésbé népszerű meccsekre, eseményekre is szervezünk utakat, akár itthon, akár külföldön, havonta 10-15 alkalommal. Egyébként az utazási kedv a tragédia óta sem csökkent, jelenleg is több buszunk az utakon van.
Többségében milyen korosztály jár a mérkőzésekre? Milyen a nemek közti megoszlás? A nyugdíjasokat leszámítva minden korosztályból vannak utasaink. Nem egyszer teljes családok is elutaznak egy-egy meccsre, és általában az utasok 30-40 százaléka nő. A szóban forgó tragédiában a három elhunyt között két nő volt, egyiküknek a gyereke és a férje is a buszon volt, akik túlélték a balesetet.
Vannak-e már egészen pontos információi a baleset okairól? Annyi bizonyos, hogy a busz műszaki állapota tökéletes volt, ezt a rendőrségi vizsgálat már megállapította és a kötelező pihenőidőket is betartotta a két sofőr. A tragédiát az okozhatta, amit a vétkes buszsofőr a vallomásában elmondott, vagyis hogy egy pillanatra elfordította a fejét, amikor kollégájára tekintett. A vizsgálat szerint ez elég volt ahhoz, hogy a busz felfusson az autópályát övező betontömbre. Az ugyanis rosszul lett megtervezve, elhelyezve, mert úgy alakították ki, hogy arra járművel fel lehet futni, és gyakorlatilag úgy ment a busz a betontömb tetején, mint vonat a sínen, míg fel nem borult. Ezért a hírek szerint az osztrák hatóságok az összes ilyen betontömböt meg fogják vizsgálni, ezen eset miatt. Persze a betonfal arról nem tehet, hogy a buszos félrenézett. Mi egyébként a vizsgálat során amennyire csak tudjuk próbáljuk képviselni a buszvezető érdekeit, és nem engedjük el a kezét, hiszen a kollégánk. Végezetül ezúton is szeretném az együttérzésemet kifejezni az elhunytak hozzátartozói felé.