A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank ügyét mind a mai napig. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több száz milliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.
Az 1997-es bankpánikot követően az állam 220 milliárd forinttal konszolidálta a Postabankot. A pénzintézet közpénznyelése azonban itt nem ált meg: további 152 milliárd forint került az állami kasszából a privatizáció kapujában álló bankhoz az 1998-as kormányváltást követően.
A Postabank esete ráadásul nem egy kormányzathoz köthető, bár a vádemelés a Horn Gyula kormány időszakára vonatkozik, az ügy hamarabb indult és a kétes ügyletek nem értek véget az 1998-as kormányváltással és Princz Gábor menesztésével.
A bank, amely igazán közel áll a csődhöz
Az 1997-es bankpánik, a pénzüket menteni kívánó emberek sora mutatja, hogy nem elszigetelt gazdasági bűncselekményről van szó. Egy vidéki pénztáros figyelmeztette ismerőseit, hogy baj van a macis bankkal, mire az ország szinte egy emberként igyekezett menteni a menthetőt. Értelemszerűen ez óriási anyagi és presztízsveszteséget okozott Magyarország második legnagyobb kereskedelmi pénzintézetének.
A betétesek mintegy 70 milliárd forintot „menekítettek ki” tőlük, de Princz vallomásában azt állította, hogy csak 30 milliárdot engedtek nyilvánosságra hozni ebből az összegből. Az államnak ugyanis végig fontos volt, hogy a Postabank sikertörténet maradjon. A kisember számára mindenütt elérhető bankról szóló koncepcióban nem fért bele, hogy ne legyen ott biztonságban a pénzük.
Azok a Nagyon Fontos Személyek
Két évvel később újabb botrány tört ki a bank körül. A Világgazdaság nyilvánosságra hozta, hogy a Postabank több száz közéleti személyiségnek folyósított alacsonyabb kamatú hiteleket, vagy adott magasabb kamatú betéteket. Ezek a kétes hitelek 1991-92-ben jelentek meg és egyes sajtóértesülések szerint Princz Gábor menesztése után sem hagytak fel az enyhén diszkriminatív gyakorlattal.
Az ügyet fényre derítő újságírók ellen még pert is indítottak: banktitok megsértése miatt. Miközben a közérdek azt diktálná, hogy egy ilyen mértékű igazságtalanságról kötelessége tájékoztatnia a médiának az embereket. A lista előkerülése után először Herényi Károly (MDF), őt követően Nagy Sándor (MSZP) és Csiha Judit (MSZP) is lemondtak pártjukon belül betöltött tisztségeikről. Az ügy kirobbanása után Járai Zsigmond, az akkori pénzügyminiszter bejelentette, hogy ezek a kedvezmények egymilliárdos kárt okoztak a Postabanknak és ezzel a magyar államnak.
Az osztogatás művészete
A Postabank Princz irányítása alatt minden oldalnak kedvezett (anyagiakban), a volt bankvezér lekötelezettjei számosak. Uralta az akkor is médiapiac harmadát, majd félszáz alapítványon és kiemelkedő szponzori tevékenységen nyert kapcsolati hálójának köszönhetően Princz Gábor kimozdíthatatlannak tűnt évekig székéből, bár Bokros Lajos és Medgyessy Péter pénzügyminiszterek szívesebben láttak volna mást a helyén. Az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány viszont már 1998 nyarán menesztette a bankvezért. Felemás döntés, ugyanis felelősségre vonása nem történt meg ekkor. Ajtót mutattak neki, de futni hagyták.
Happy Endel végződött a Postabank történet?
A Fidesz kormány idején az SZDSZ indított támadást az akkori Postabank üzletek felderítésére. Kifogásolták, hogya Fidesz kampányát lebonyolító Mahir Rt. és Happy End Kft. több százmilliós szerződéseket kötöttek a bankkal, de nem teljesítették azokat, csak a pénzt vették fel értük. Kuncze Gábor a Mahir Cityposter Kft és a Postbank szerződéseire hivatkozott, illetve a Fidesz választási kampányát készítő Happy End Kft. 86 milliós forintos megrendeléseit vizsgálta.
Betonsír 
A Postabank 2004 júliusában szűnt meg, mint jogi személy, beleolvadt az Erste bankba. A privatizációból befolyó összegből építették meg az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszát.
A visszajáró Kehi jelentés
Előszőr 2003 márciusában került elő nagy politikai botrányt kavarva a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) Postabank konszolidációjáról szóló 2000-ben készült jelentése. Keller László, volt közpénzügyi államtitkárhoz közölt részleteket belőle, nyomozás is indult az ügyben, de bűncselekmény hiányában lezárták. 2006-ban a stop.hu-n jelent meg a dokumentum, melynek állítása szerint 30 milliárdos kárt okozott az államnak a bank konszolidációja.
A per - Bankár a pácban
A bank ügyében elsőként a Pénzügyminisztériumból érkezett feljelentés ismeretlen tettes ellen, de később a Postabank Takarékpénztár Rt., az ÁPV Rt., Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és az Állami Számvevőszék és a KEHI beállt a sorba.. Ennek ellenére csak 2000 nyarán indított nyomozást az ORFK.
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
A vádirat szerint Princz és hat társa megtévesztették a bank tulajdonosát - a magyar államot - és a bankfelügyeletet. Jól jövedelmező bank látszatát keltették, nem képeztek céltartalékokat. A vádirathoz csatolták a Budai Hengermalom Kft. ügyét is Princz bírosági számlájához. A Budai Hengermalom 179 millióra becsült üzletrészét 300 millió forintért vette meg a bank.
Princz Gábor ügyének tárgyalás alatt végig szabadlábon védekezhetett, azért nem helyezték előzetes letartóztatásba, mert úgy ítélték meg, hogy nem áll fenn a szökés veszélye. A vádlott végig tagadta az ellene felhozott vádakat, és ártatlannak vallotta magát
Prinz vallomása szerint nem követett el bűncselekményt. Elmondta, hogy a kormányzat és a pénzügyminiszter tisztában volt a bank helyzetével és belső ügyeivel ám "Nem jeleztek egyszer sem, hogy valami nem lenne rendben".
Ártatlan vádlott vagy felkészületlen ügyészség?
A vádak nagy része nem volt bizonyítható, a "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett vétségért" vádpontnál még a szándékosságot is bizonyítani kell, és ez legfeljebb 2 év szabadság vesztést jelentett volna. A vádirat nagyrészt a bank 1995-1997-ig terjedő időszakra tért ki. Azonban a Bankfelügyelet számára elfogadhatatlan 1998-as spanyol ingatlanügyletekről szót sem ejt. A bank színlelt szerződései, melyek a mutatók javítását voltak hivatottak elvégezni nem képezték részét a hűtlen kezelés vádjának.
Felmentés 2006. júliusában, folytatás még idén?
A vádirat ismertetése után el is napolták az ügyet, mivel az Princz ügyvédje elhunyt, és fiának idő kellett az iratok tanulmányozásához. Később az ügyet átvette a volt igazságügyminiszter, Bárándy Péter. Védőbeszédébét nagyrészt a vád megalapozatlanságára alapozta, de elhangzott az is, hogy a bank üzleti stratégiája kényszerítette a vezetést gazdaságilag veszélyesebb vizekre.
Princz Gábort és hat társát első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság a hűtlen kezelés vádja alól. Az indoklás az volt, hogy az ügyészdség nem tudta bizonyítani, hogy a vezetők nagy vagyoni hátrányt okoztak.
A magyar állam hat évvel ezelőtt kártérítési pert indított a Postabank volt könyvvizsgálói ellen is: összesen 170 milliárdos követeléssel, mivel a cégek mérlegei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hamis kép alakuljon ki a bank anyagi helyzetéről. Októberben újraindították a pert.
Princz Gábor és társainak büntető perének sincs még vége, a másodfokú ítélet azonban várat magára. Az eredetileg október 9-ére kihirdetett újratárgyalás elmaradt az egyik táblabíró betegsége miatt.
Az azonban a vádiratot ismerve kétséges, hogy a szövevényes, politikai erőket is érintő ügyletek felelőseinek kilétérére fény derüljön, és a megtalált bünösök elnyerjék méltó jutalmukat. Minden bizonnyal "valaki elvesztett betétszámlakönyvét" már nem találja meg senki.
