Fennamarad a kockázatközösség
Az egészségügyben a reformok után is fennmarad a nemzeti kockázatközösség, ugyanis mindenki számára kötelező lesz a biztosítás, mint eddig - hangsúlyozta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az "Egészségügy: maradás vagy változás?" című konferencián szerd
2007. november 7. szerda 18:10 - Hírextra
A miniszter előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi ellátórendszer minősége nem megfelelő, nem biztosít azonos hozzáférést és nem elég hatékony.
Ez a rendszer a beteg kiszolgáltatottságát tartja fenn, döntő benne a hálapénz, nem biztosítja a méltó körülményeket, sem a méltányos jövedelmeket a gyógyításra, sem az orvosoknak, sem az egészségügy más dolgozóinak.
A meghirdetett reformok célja, hogy a három alapproblémára, a minőségre, az igazságosságra és a fenntarthatóságra adjon terápiát.
Fontos cél - mint mondta -, hogy hatékonyabb legyen az egészségügyi rendszer működése, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely valódi szolidaritást biztosít.
A legfőbb újdonságként említette, hogy a létrejövő egészségbiztosítási pénztárak között verseny lesz, ami nyilván a hatékonyság növeléséhez fog hozzájárulni.
A konferenciát szervező Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója, Lengyel László az MTI-nek elmondta, hogy a konferencián a vita gyakorlatilag három területre koncentrálódott. Az egyik kérdés az volt, hogy az új biztosítási rendszer ki fogja-e elégíteni a szolgáltatók, a betegek és a befektetők, tehát az üzleti biztosítók igényeit. Az előadók és felszólalók többsége úgy vélekedett, elsősorban egészségügyi szakmai szempontból, hogy az új rendszer korlátozza a versenyt a szolgáltatóknál, tehát nem lesz igazi szolgáltatási verseny és a kapacitás-csökkentések miatt ez negatívan fog hatni a betegekre. A betegek szabad orvosválasztásának a korlátozása - az, hogy a biztosító jelöli ki a "betegutakat" - szakmailag is problémákat jelent, valamint emberjogilag is gondokat vet fel. Ennek a következménye lesz, hogy a betegoldalról is elégedetlenség látszik előre.
Salamon Károly, az Alianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az üzleti biztosító szempontjából is nagyon sok a kockázati tényező. Az új biztosítási rendszerben nincs sem a díjakra, sem az egyéb protokollokra, sem a működtetésre vonatkozóan igazi befolyásuk a biztosítóknak, ezért várhatóan a befektetési hajlandóság nem lesz meg a kellő mértékben.
Pusztai Erzsébet (MDF) volt egészségügyi államtitkár szerint az lett volna a jobb, ha először a szolgáltatók és nem pedig a biztosítók körében jelenik meg verseny.
Bokros Lajos, a CEU Közép-európai Egyetem vezérigazgatója ezt a véleményt vitatta, mert szerinte a szolgáltatók nem tudnak igazán versenyezni.
A vitában felmerült, hogy a szakmát a reform előkészítéséből gyakorlatilag kihagyták, ami a kamarák leépülésével magyarázható elsősorban.
Többen kifejtették, hogy a betegekre kellene bízni a döntést, hiszen ők meg tudják különböztetni a szolgáltatókat, a tényleges bizalmat csak úgy lehet megteremteni, ha lesz orvos-beteg szoros kapcsolat.
Salamon Károly azt fejtette ki a vitában, hogy ez az új rendszer gyakorlatilag nem igazi biztosítás, hanem csak "ellátásszervezés".
A konferencián résztvevők többségének véleménye szerint további szakmai-politikai lépésekre, konszenzusra lenne szükség, mert ez a reform még nincs igazán kidolgozva.
Forrás: MTI