Az ülésen Berkes István, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), ismertebb nevén a Sportkórház igazgató-főorvosa helyzetelemzésében - a MOB tájékoztatása szerint - többek között úgy fogalmazott, "az elmúlt évben a Sportkórház tervezett megszüntetését széleskörű összefogással sikerült megakadályozni", majd hozzátette, "a gyors kivégzés helyett lassú, kivéreztetés kezdődött".
Beszámolójában kitért arra, hogy többszöri sürgetés ellenére sem hoztak döntést arról: szükség van-e a Sportkórházra, melyek a sportegészségügy feladatai, és tevékenységüket milyen forrással támogatja a költségvetés? Elmondta még, hogy az intézetet nehéz helyzetbe hozták a belgyógyászati osztály megszüntetésével, majd a doppingellenőrző laboratóriumot is be kellett zárni. A munkatársak egyharmadát el kellett bocsátani. A megszorítások miatt csak feleannyi sebészeti műtétet tudnak elvégezni, mint egy éve. Az egynapos sebészeti műtétekre beadott pályázatukat nem fogadták el, s a kórházak számára előirányzott mintegy huszonöt milliárdos kompenzációból az olimpiai esztendő előtti évben alig öt millió jutott a Sportkórháznak.
Emlékezetett arra: a kirendelt kincstári biztos intézkedése alapján el kellett rendelnie, hogy a keretorvosok csak évi rendes szabadságuk terhére vagy fizetés nélküli szabadságuk idején tevékenykedhetnek a válogatottak mellett, segíthetik az olimpiai felkészülést. Mint megjegyezte, veszélyben van a sportorvosi hálózat működése is. A korábban működő 176 intézetből alig 110 maradt, a fővárosiakat a Sportkórházba vonták össze, s bár nyolc orvos foglalkozik az engedélyek előtti vizsgálatok elvégzésével, hosszú a várakozási idő.
Berkes jelezte, a kormányfő által bejelentett 660 milliós plusztámogatás elosztásánál a sportkórház igényeit végül is figyelmen kívül hagyták, azzal az indoklással, hogy a szövetségek a részükre juttatott pótlólagos támogatásból maguk gondoskodjanak a szükséges orvosi háttérről. A főigazgató-főorvos - a MOB beszámolója alapján - együttműködést, megértést és megfelelő tájékoztatást kért a szakszövetségektől. Vagyis azt szorgalmazta, hogy ha egy versenyző máshol kezelteti magát, máshoz fordul segítségért, akkor állapotáról a vizsgálatok eredményéről és az ajánlott gyógyszerekről hiteles írásos tájékoztatást kapjon a Sportkórház, mert végső soron ez az intézmény felel az olimpiai kerettagok egészségi állapotáért.
Amint azt Füleky András, a vívószövetség ügyvezető igazgatója kifejtette, a szövetségek a plusz támogatásból valóban biztosítani tudnák az orvosi hátteret, ennek gyakorlati megvalósítása azonban egyelőre késik, a szövetségek tájékozatlanok a megoldást illetően. Köpf Károly, a vízilabda-szövetség főtitkára javasolta, hogy forduljanak felhívással az illetékesekhez a helyzet sürgős rendezése érdekében. Sinka László, a kézilabda-szövetség főtitkára kijelentette: "a sportegészségügy helyzete több mint drámai, most 274 nappal az olimpia előtt kötelességünk minderre felhívni az illetékesek figyelmét, hiszen veszélyben forog az olimpiai felkészülés, a kvalifikáción való helytállás, és az olimpiai szereplés".
A levél megfogalmazását - az olimpiai bizottság közleménye szerint - valamennyi jelenlévő főtitkár támogatta, annak aláírásával Füleky Andrást, Sinka Lászlót és Gáspár Tamást, a birkózók főtitkárát bízták meg.
"A sportági szakszövetségek főtitkárainak értekezletén tájékoztatást kaptunk a sportegészségügy több mint drámai helyzetéről. A jelenlegiek szerint nincs biztosítva az olimpiai felkészüléshez elengedhetetlenül szükséges sportegészségügyi és sporttudományos háttér. A pekingi olimpia előtt 274 nappal ismételten kérjük az Ön segítségét, intézkedését, a gondok megoldására" - áll a levélben, melyet Bajnai Gordon sportot felügyelő önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek, valamint az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága, illetve egészségügyi bizottsága vezetőjének küldtek el.
