Klimatudatosságról beszélt az akadémikus

A professzor, aki 1984-1987 között a Bruntland Bizottság tagja volt, rámutatott arra, hogy húsz éve a testület Közös jövőnk című jelentésében alapvető megállapításokat tett a klímaváltozásról. Kimondta, hogy nagy valószínűséggel az üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid növekvő kibocsátása felel az éghajlatváltozásért.

"Viszonylag hosszú idő telik el, míg a csökkentésben elérjük a kellően alacsony szintet, addig pedig az alkalmazkodás, a védekezés kerül előtérbe" - hangsúlyozta a két évtizeddel ezelőtti dokumentummal kapcsolatban Láng István.

Az ország éghajlatváltozási stratégiáját megalapozó VAHAVA-projekt (Változások-hatások-válaszok) keretében az akadémikus irányítása alatt 2003 és 2006 között ajánlásokat dolgoztak ki a kormány számára. A projekt, amely - mint Láng István rámutatott - "a tudomány és a politika közötti kapcsolat pozitív példáját jelenti", olyan klímapolitika kidolgozását célozta, amely egyaránt beépül a gazdaságba, a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi politikába, "nem önállóan, hanem integráltan jelenik meg."

"A javaslatot elfogadta a kormány, országgyűlési törvény is kimondta, hogy kell lennie egy ilyen stratégiának" - közölte, hozzátéve, hogy a képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el a jogszabályt.
Kitért arra, hogy a környezetvédelmi minisztérium már elkészítette a stratégia munkaanyagát. A VAHAVA-program megalapozta tudományosan a munkát, de az innentől államigazgatási feladat.
"Politikai konszenzusra van szükség, szakmai konszenzusra van szükség, társadalmi konszenzusra van szükség ezekben az ügyekben. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás kérdésében már kialakult egy politikai konszenzus" - összegezte az akadémikus.

A társadalmi konszenzussal kapcsolatban Láng István kifejtette, hogy az állampolgárok igénylik az éghajlatváltozás hatásait mérséklő intézkedéseket. "Az emberek a maguk területén is sokat tehetnek. A kibocsátás az energiafelhasználástól függ. Sokat tehetünk, ha szabályozzuk a fűtést, szükség nélkül nem használjuk a légkondicionálót, vagy kevesebbet használjuk a gépkocsit, kevesebb kilométer ugyanis kevesebb benzint jelent. Ezt csak önkéntes alapon lehet, ha a lakosság úgy látja, hogy ezzel is tud valamit segíteni" - mutatott rá a tudós.

Szólt arról is, hogy a VAHAVA-projektnek lesz folytatása: hétfőn jelentik be a VAHAVA-hálózat megalakítását. "Az országban rengeteg munka folyik, amely valamilyen módon kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz, akár energiahatékonyságban, akár a gyümölcstermesztésben, akár a környezetvédelemben, de senki sem tudja pontosan, hogy ki mit csinál. Hiányzik egy koordinációs rendszer, ezt szeretné a VAHAVA-hálózat önkéntes alapon megvalósítani" - közölte az akadémikus.
Végső konklúzióként Láng István hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés ellen csak nemzetközi összefogással lehet tenni.

"Ha nem fognak össze az országok, a kontinensek, nincs globális megállapodás, akkor sajnos nem tudjuk megoldani ezeket a problémákat. Itt a globális felelősség (...), a politikusok, a döntéshozók, a tudomány felelőssége lép előtérbe. Mi ezt a folyamatot akarjuk elősegíteni" - mondta.