Egy finom akvarellért, Carl Agricola V. Henrik Bordeaux-i herceg képmásáért, amelyhez a Maggs Bros londoni cég eredeti, 1936-os számláját is mellékelték, 170 ezer forintért koppant a kalapács. Ezt követően a Szépművészeti Múzeum jelen lévő képviselője élt a múzeum elővásárlási jogával. Így közgyűjteménybe került a védettségi eljárás alatt lévő, 1833-as datálású grafika.
Mindjárt az első tételek egyike, egy ismeretlen festő velencei látképe 80 ezer forintról négyszeres emelkedéssel ért célba. Hasonlóan, kikiáltási árának több mint négyszeresén, csak éppen milliókban számolva, ütötték le az aukció egyik sztár képét, Karl Kauffmann festményét. A Canale Grande a Sant Marco felöl című nagyméretű, pompás festmény - Kauffmann egyik főműve - 1,4 millióról hosszas licitversenyben ért el 6,5 millió forintig.
A magyar orientalizmus egyik legismertebb mesterétől, Tornay Gyulától három képet árvereztek. A festő legjobb korszakából való Keleti bazár című olajképért 2,2 millió forintról indult a verseny, és 4,4 millió forintnál ütötték le.
Három Mednyánszky László vászon közül kettő végzett a milliós sávban. Egy tóparti táj 800 ezer forintról 2 millióig, és az életmű ritka darabja, egy világos alföldi táj 3,8 millióról 6 millió forintig emelkedett.
Markó András aprólékosan kidolgozott klasszicista életképét, a juhai között ábrázolt Pásztorlányt 4,8 millió forintért vitték el.
Csaknem egymillió forinttal, (jutalékkal annál többel) haladta meg kikiáltási árát a barbizoni festőiskola egyik jellegzetes mesterének szépséges olajképe. A magyarországi aukciós piac nem bővelkedik a 19. századi francia piktúra fontos képeivel. Narcisse Virgile Diaz de La Pena alkotása az Erdős táj, fürdőzőkkel 1,5 millió forintról indult és 2,4 millió forintnál landolt.
Gábor Jenő a 20. század elejének haladó pécsi művésze volt. Nagyméretű expresszív hatásokat magánviselő 2,8 milliós kikiáltási árú vásznáért 5 millió forintnál koppant a kalapács.
Skuteczky Döme két képe tízszeres áron cserélt gazdát, miután hazai és német gyűjtők is versengtek értük. Skuteczky Döme a 19. század népszerű művésze volt. Életművének korai szakasza Itáliához kötődik, ott festett műveit a nyugat-európai gyűjtők vették meg, később Besztercebányára költözött, akkori festményeinek többségét szlovákiai gyűjtemények őrzik. A most árverezett Kohóban a hatásos megvilágítású besztercei rézhámor-munkásjelenetek közül való. Ez a vászon 150 ezer forintról éppen 1,5 millió forintig, míg a másik, templombelsőt ábrázoló zsánerkép 280 ezer forintról 2,2 millióig szárnyalt.
Hasonlóan, tízszeres eredménnyel végzett egy Vidovszky Béla strandjelenet, midőn 1,2 millió forintnál koppant érte a kalapács. A Rudnay és Csók tanítvány Apátfalvi Czene János kvalitásos vásznáért 100 ezer forintról 950 ezer forintig versenyeztek a gyűjtők. Jándi Dávid nagybányai városképéért - 550 ezer forintos indulás után - 1,3 millió forintot adtak.
Egy finom Rippl-Rónai József pasztellért, Löwy Ernőné portréjáért 3,2 milliót, Csók István aktjáért (Thámár) 3,6 milliót, Czóbel Béla kertrészletéért 1,2 milliót Herman Lipót egyik főművéért, az 1912-es Aranykorért 1,1 milliót és a nyolcvan éve lappangó Margitay Tihamér zsánerképért 1,9 milliót adtak.
A műtárgyak között a Zsolnay kerámiák produkáltak még millió forint feletti leütéseket. Egy Sikovszki Tádé dekorterve alapján 1901-ben készült eozinmázas váza 550 ezer forintról 1,3 millió forintig, és az Apáti Abt Sándor tervezte táncoló lányokkal dekorált virágtartó 3,2 millió forintról 5,5 millióig bírta. Az ugyancsak Apáti Abt nevével fémjelzett grés (kőcserép) váza 650 ezer forintos kikiáltási árát 1,3 millióig licitálták.
