A politikusoknak mindig figyelniük kell a tudomány hangjára és az akadémiai bölcsességre - mondta a tanácskozás résztvevői előtt.
Hozzátette: a tudásfejlesztés megfelelő körülményeinek és az innovatív gondolatok ösztönzése a döntéshozók feladata.
A politikusok soha nem érhetnek el olyan eredményeket, mint a tudósok és művészek, de fontos szerepet játszanak a társdalom és a gazdaság fejlesztésében - jegyezte meg, hozzátéve, hogy manapság nem kell az űrtudományok doktorának lenni ahhoz, hogy valaki felismerje: a technológia gyorsan változó világában és a globális versenyben a tudás megfelelő használata a legnagyobb nemzeti kincs.
A tudásba történő befektetetés, amely nem olcsó, de kockázatmentes és garantált haszonnal jár - a legjobb döntés, amit a politikus a teljes társadalom érdekében hozhatnak - mondta Szili Katalin.
"A tudás eszközöket ad a politikusok kezébe ahhoz, hogy pozitív fejlődés következzen be a drámai társadalmi és környezeti változásokkal küzdő világban" - zárta beszédét az Országgyűlés elnöke.
Werner Arber Nobel-díja tudós, a WSF tanácsának társelnöke beszédében sikeresnek nevezte a harmadik alkalommal megrendezett tudományos világfórum eredményeit.
"Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe" - hangzott az idei tanácskozás jelmondata, amivel kapcsolatban Werner Arber elmondta: meg szeretnék győzni a politikusokat arról, hogy a tudásba történő befektetés kifizetődő.
Hangsúlyozta, hogy a tudósok egyedül nem tudják garantálni a fenntartható fejlődést, szükségük van ehhez a politikusokra.
A tudomány olyan tőke, amely nemcsak jelen fejlesztéseket tud véghezvinni, hanem azoknak hosszú távú hatását, kockázatait is képes felmérni - mondta a tudós, megjegyezve, hogy a politikának és a tudománynak ezért "kéz a kézben kell járnia".
Gulyás Balázs, a WSF ügyvezető igazgatója felidézte az először 2003-ban megrendezett tanácskozás történetét, és leszögezte, hogy a tudománynak még hangsúlyosabb szerepet kell játszania, és kiemelte, hogy a jövő nemzedék ombudsmanjának intézményét minél előbb létre kellene hozni.
Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese a tanácskozások során született javaslatokat, fő témákat olvasta fel.
Egyebek mellett a fenntartható fejlődés kihívásainak felismerését, a globális tudomány fejlődéséhez szükséges versenyt és együttműködést, a fenntartható kutatási környezet pénzügyi és egyéb feltételeit és a tudósképzést említette.
A háromnapos tudományos tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és az Európai Unióval karöltve.
Az idei találkozó jelmondata "Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe" (Investing in Knowledge: Investing in the Future) - ezzel a szervezők azt hangsúlyozzák: a tudás erőforrásai fontosak a gazdaság és a társadalom jövője számára.
Az eseményre a világ számos pontjáról több száz tudós és szakértő érkezett, akik plenáris tanácskozásokkal és a szekcióülésekkel együtt összesen hetven előadásból válogathattak.
