Az olajügyek mellett az elmúlt tizenhét év legnagyobb korrupciós ügye – a legújabb keletű Zuschlag-ügyet nem számolva – az elsősorban Kulcsár Attila nevéhez kötődő brókerbotrány. Kulcsár Attilát 2003 nyarán kezdték el lehallgatni a nemzetbiztonsági szakszolgálat munkatársai, miután Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnökét támadás érte. A Nemzet Biztonsági Hivatalt Medgyesy Péter miniszterelnök a támadást követő második napon, 2003 június 18-án bízta meg a munkával. Szász Károly megtámadásával kapcsolatban azért az NBH kezdett adatgyűjtést, mert felmerült a gyanú, hogy az állami felügyeleti szerveztet valakik törvénytelenül akarták befolyásolni, miután a PSZÁF Fehér Erzsébet feljelentése nyomán vizsgálni kezdte Fehér cégének, a Pannonplast Rt-nek a törvénytelen felvásárlását. 2003 júniustól kezdve a szakszolgálat számos telefonbeszélgetést hallgatott le, köztük Kulcsár Attila, a ma már több milliárdos sikkasztással gyanúsított exbróker beszélgetéseit is, aki akkor ugyan még nem volt célpont, de néhány hét alatt annyi adat gyűlt össze ellene, hogy az NBH július elején feljelentést tett.
A lopás menete
A Fővárosi Bíróságon még folyamatban lévő ügy vádja szerint a K&H Equities Rt. volt sztárbrókere Kulcsár Attila, bűntársa - a Britton Llc. magyarországi képviselője - Kerék Csaba instrukciói alapján a K&H Bank ügyfeleinek tudta nélkül használni kezdte pénzüket, Kerékkel közös befektetéseik megvalósítása érdekében, a bank és a brókercég belső ellenőrzési rendszereinek hiányosságait kihasználva. Kulcsár a befektetési célból rábízott pénzt rendszeresen és nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta a Britton, Balmoral és Montrade cégeken keresztül, vagyis más célra használta, mint amire kapta. Az ügyfelek banki befektetésükre hamis igazolásokat kaptak - Kulcsár Attila ugyanis telefonon diktálta be az egyes ügyfelek épp aktuális egyenlegét munkatársainak, és az ő "bemondásai" alapján készültek az egyenlegkimutatások. Erről az ügyfelek - köztük ismert személyiségek - vagy tudtak, vagy nem, vagy részesültek a haszonból, vagy nem, ezt az eljárás során kell tisztázni.
A pénzt egyébként az esetek többségében nejlonzacskóban szállította házhoz az ügy huszonegyedik rendű vádlottja, Szekér Gyula, azaz "taxis Gyuszi.” Ezt, illetve a csalás feltételezett menetét támasztja alá Endrényi Éva üzletasszony vallomása is, aki a bulvársajtóban Kovács László egykori külügyminiszterrel való kapcsolata miatt vált ismertté. Endrényi 2002 novemberében ismerte meg Kulcsár Attilát. Mint mondta, egy társaságból ajánlották neki Kulcsárt, mint az "év brókerét". A vádlottal egy fővárosi szállodában találkozott először, s közölte: számára Kulcsár egyet jelentett a K&H Bankkal, mert a névjegykártyáján csak annyi szerepelt a pénzintézet logója mellett, hogy ügyvezető igazgató. A tanú négy számlát nyitott a banknál, de ebből csak hármat használt. Az ügyleteket Kulcsár bonyolította és abban állapodtak meg hogy negyedéves elszámolást kap a brókertől. Az üzletasszony elmondása szerint háromszor kapott pénzt a befektetésekből. Egyszer ő vett fel a bankban pénzt, illetve kétmillió forintot személyesen adott át neki Kulcsár Attila, kétmilliót pedig a "taxis Gyuszi" vitt el egy csomagban az egyik üzletébe. Ezt a pénzt az üzlet vezetője és nem a tanú vette át. Endrényi Éva elmondta: neki meg sem fordult a fejében, hogy szabálytalan lett volna az, hogy Kulcsártól személyesen kap pénzt, mert ő az átvételt aláírta. Hangsúlyozta továbbá, hogy a pénzt Kulcsár kezelte.
Az ügyben persze nem csak a Kerék – Kulcsár- Szekér páros érintett, hiszen összesen 27 vádlott ellen indult meg a nyomozás, akik közül a vádiratban először 21 személyt vádoltak meg. Ezt később kiegészítették újabb vádlottakkal, többek között a már említett cégek ügyeiben érintett Schöntal Henrikkel, és a „buliban” ugyancsak sárosnak tűnő Betonút Rt. tulajdonosával, Dunai Györggyel, akivel szemben folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emeltek vádat. A Kulcsáron kívüli vádlottak tipikusan vagy cégük pénzét engedték át szabálytalanul, vagy az összegek tisztára mosásában játszottak szerepet az ügyészség szerint.
Gyanús politikusok és rendőrök
A pénzmosási bizniszben többek között gyanúba keveredett az egykori ismert médiaszemélyiség Forró Tamás (a Nap Tv korábbi „sztárműsorvezetője”), valamint, ahogy a korrupciós ügyekben általában lenni szokott, több politikus és rendőr is, akiket Kulcsár megvádolt. A csaknem 80 oldalas vádirat sorra veszi azokat a bűnös tranzakciókat, amelyekkel a vádlottak 1998-tól a 2003-as összeomlásig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve rajtuk keresztül a banknak. Kulcsár Attilát többrendbeli, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják, amelynek büntetési tétele 2000 márciusa óta öttől tíz évig terjed. Kulcsár elismerte bűnösségét, és többekre nézve is terhelő vallomást tett, ami alapján indultak is eljárások, persze nem mindenki ellen.
A besározott politikusok közül büntetőügy indult Bálint Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) egykori közpénzügyi politikai államtitkárságának munkatársa ellen, valamint Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkára ellen, ám ezt az eljárást nem egyesítették az alapüggyel, mert nem volt köztük szoros összefüggés. További két politikust is gyanúba kevert Kulcsár, de a parlamenti szocialista frakcióban ma is aktívan politizáló Puch László, és Baja Ferenc ellen nem indult eljárás. Az ORFK állományából az ex-bróker megvádolta Papp Csaba ezredest, Molnár Csaba alezredest és Bácskai János dandártábornokot. Utóbbi két esetben az alapügytől elkülönítve folytattak eljárást. Molnár Csabát a Nógrád Megyei Bíróság első fokon a hivatali visszaélés és az államtitoksértés ügyében bűncselekmény hiányában, a vesztegetés tekintetében pedig bizonyítottság hiányában felmentették, az ítélet immár jogerős. Bácskai egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Csongrád Megyei Bíróságon, mert segíteni próbált Kulcsárnak, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást, az ő ítélete azonban még nem jogerős.
Kulcsár vallomása
Kulcsár vallomása alapján az ügyletek értelmi szerzője Kerék Csaba, a Britton Llc. magyarországi képviselője volt, akit a budai Déryné cukrászdában ismert meg Kulcsár. Kerék hatalmas hozammal kecsegtető svájci befektetést ajánlott, amit Kulcsár először felkínált a kiemelt ügyfeleknek, elutasító válaszuk után azonban lecsippentett a pénzükből, s a hátuk mögött, saját szakállára vágott bele az üzletbe. Csakhogy Kerék nem fizetett, sőt újabb meg újabb összegeket kért, s ekkortól Kulcsár futott az elsikkasztott pénz után.
Kulcsár vallomásából az derül ki, hogy a K&H Equities belső ellenőrzése 2002 tavaszán jelezte az ORFK - ekkoriban Molnár által vezetett - pénzmosás elleni osztályának a Montrade Ltd., a Geometax Ltd. és a Betonút Rt. gyanús ügyleteit. Kulcsár, elmondása szerint ekkor kért segítséget Kodela Lászlótól, a MEH akkori helyettes államtitkárától. Ő, illetve Kelemen László ügyvéd biztosították Kulcsárt arról, hogy az ORFK-s Papp Csaba rendőr ezredes révén elintézik az ügy eltussolását. Kulcsár története szerint Kelemen a vele rokonságban álló Bácskai Jánoshoz, a brókerbotrány mellékszálaként bűnpártolással vádolt dandártábornokhoz fordult, segítsen megnyerni Pappot. Kodela néhány nap múlva jelentkezett, mondván, elsimította az ügyet, az „ár" 5 millió forint. A pénzt - vallotta Kulcsár - Kodela átvette tőle, de azt, hogy ki volt a címzett, az exbróker ma sem tudja.
Bácskai minderre úgy reagált: Kelemen nem a rokona, Papp Csabát pedig nem ismerte, így nem is közvetíthetett semmit. Évente egyébként csaknem tízezer bejelentés érkezett a pénzmosás elleni ORFK-osztályra, de ezek nem a pénzintézetre, hanem egyes ügyfelekre vonatkoztak.
Nyilvános botrányok
A brókerügy szálai az olajügyekhez hasonlóan rendkívül szövevényesek, ráadásul az ügyet kísérő gyakori nyilvános botrányok sem használtak az igazság kiderítésének. A büntetőügy kezdetén feszültség támadt a rendőrség és az ügyészség között. 2004-ben az ügyészség többször hangsúlyozta: nem szándékoznak elvenni a brókerbotrány nyomozását az ORFK-tól, de megtették.
Aztán éles vita támadt bizonyos lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítése körül, majd Kulcsár ügyészségi kihallgatása kavart viharokat. Az úgynevezett "Kulcsár-videó" kapcsán többen szóvá tették a kihallgatás mikéntjét, nevezetesen, hogy az ex-bróker ügyvédjével sugdolózva, mosolyogva, oldott légkörben tett vallomást az ügyészségen, amely közleményében úgy reagált: Kulcsár kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt.
Az összes csaló soha nem kerül rács mögé
A "brókerügyben" alaposan megtépázott hírnevű Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egy ideig nem tudta növelni nyereségét, sőt, 2005-ös eredménye hajszálnyival rosszabb is lett az egy évvel korábbinál. Aztán viszont kifejezetten sikeres válságkezelés folytattak. A botrányt követően megújult a második legnagyobb hazai hitelintézet arculata, a brókerügyben elkopott logót lecserélték a banknál, majd a sorozatos marketingkampányoknak, és a korábbinál versenyképesebb kamatoknak köszönhetően a társaság növekedése dinamikus maradt. A bankot tehát nem rengette meg alapjaiban a botrány, viszont a közvéleménynek a becsületes politikusokba és a korrekt igazságszolgáltatásba vetett hitét végképp szétzúzta (főleg a már sokat emlegetett kihallgatásról készült videó). Ezt a hitet pedig már az se fogja visszaadni, ha a várhatóan még idén befejeződő elsőfokú tárgyalás végén bevarrják néhány évre Kulcsárt (ez a minimum…), mert mindenki érzi, hogy ha el is viszik páran a balhét, a teljes igazság soha nem derül ki, és az összes csaló soha nem kerül rács mögé.
Ha lírázni szeretnék, akkor azt is mondhatnám, a tisztesség és becsület földre szállt, hogy a politika is elérhesse. Baráti társaságban gyakran összegezzük úgy a véleményeinket, hogy a társadalom fejlődésének szakaszait nem lehet büntetlenül átugrálni. Elmaradt az öntisztulás, győzedelmeskedet a demagógia és a populízmus.
Szinte minden szinten,(vállalkozásokban, politikában, államigazgatásban, stb.) az alkalmas, megbízható személyek megtalálása a legnehezebb.
Köszönöm a sorozat tárgyszerűségét, érdeklődéssel várom a konklúziót.