Vojislav Kostunica tárgyal Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Sólyom László államfővel és Szili Katalin házelnökkel. A megbeszélések egyik fő témája várhatóan Koszovó jövője lesz.
A szerbek számára jelenleg a legfontosabb külpolitikai - s az EU-integrációt is nagyban befolyásoló - kérdés a koszovói rendezés. Budapest azt szeretné, ha kompromisszumos megoldás születne a kérdésben, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyna jóvá. Magyarországnak ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a dél-szerbiai tartomány jövőjéről és Szerbia EU-integrációjáról az unió tagjai egységes álláspontra jussanak.
Magyarország és Szerbia között egyre szorosabb kapcsolat alakult ki az elmúlt években.
Erősödik a két ország szaktárcái közötti együttműködés: a környezetvédelem, az egészségügy, az igazságügy, s a mezőgazdaság területén is megtörtént a Budapest és Belgrád közti kapcsolatfelvétel.
A magyar miniszterelnök utoljára 2005 májusában járt Belgrádban. Az elmúlt egy évben Sólyom László - a szerb főváros érintése nélkül, a Vajdaságban - kétszer tárgyalt Boris Tadic szerb államfővel, és Göncz Kinga külügyminiszternek is két találkozója volt belgrádi kollégájával, Szili Katalin háromszor találkozott szerb partnerével.
Magyarország és Szerbia között tavaly a kétoldalú kereskedelem összértéke csaknem egymilliárd dollár volt, s ebből 750 milliót a magyar kivitel tett ki. A magyar vállalatok közül már több (az OTP, a Mol, a Betonút Rt.) szilárdan megvetette a lábát Szerbiában - a Szerb Nemzeti Bank kimutatása szerint Magyarország a külföldi befektetők sorában a hatodik helyet foglalja el.