Vadai Ágnes újságírók előtt arról beszélt: eljött az idő, hogy nyílt szakmai konferencián vitassák meg a civilekkel, a tudósokkal és a szakértőkkel a globális világ megváltozott körülményei között alkalmazható válságkezelés módszereit.
A konferenciát azt követően rendezték meg, hogy elkészültek a nemzeti válságreagálási dokumentum tervezetei. Ennek fontosabb kérdéseit és problémáit ezen a kétnapos fórumon vitatják meg a döntéshozók a szakemberekkel.
Utalt arra, hogy a dokumentum elkészítését az érintettek vitával fogadták, s hogy az egyik ilyen vita az integráció kérdését érintette. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: a tárca szerint csak az irányítási integrációra van szükség, nem pedig a szervezetire.
Álláspontja szerint a jelenlegi védelmi igazgatási rendszer számos eleme kiválóan működik, ám az idejétmúlt szabályozási részeken változtatni kell a megváltozott környezet, a globális kihívások miatt.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti rendszert a NATO válságreagálási rendszerével összhangban kívánják megteremteni, s ezért, mint mondta, fontos megtalálni azokat az illeszkedési pontokat, ahol az intézkedések összhangba hozhatók.
Elmondta, úgy látja, a komplex válságreagálási rendszerre azért van szükség, mert "mindig időben fel kell készülnünk arra, amiről azt gondoljuk, hogy talán soha nem következik be".
Kitért arra is, hogy egységes nemzeti válságreagálási rendszert a jogállamiság követelményének megfelelően alakítják ki, elkerülendő, hogy "minősített helyzetekben" a jogszabályokat megszegve bárki átléphesse hatáskörét.
Komplex kérdésekre komplex válaszokat kell adni - hangoztatta az államtitkár, aki szerint az új kihívások a biztonságpolitikai felfogásokban is gyökeres változásokat hoztak.
Az olyan "rizikófaktorok", mint a tömegpusztító fegyverek ellenőrizetlen elterjedése, a terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés, a pénzmosás, a kábítószer-, a fegyver-, és az emberkereskedelem vagy az illegális migráció, 2001. szeptember 11-ét követően már mindennapi fenyegetéssé váltak - indokolta a szabályozási változások szükségességét.
Emlékeztetett arra is, hogy a NATO is átgondolta stratégiáját, és 2005 szeptemberében elfogadta a válságreagálási rendszer alapdokumentumát. Ehhez a válságreagálási kézikönyvhöz kívánja Magyarország a saját intézkedési rendjét igazítani - fűzte hozzá.
Bali József szakállamtitkár arra hívta fel a figyelmet: túl kell lépni azon, hogy csak a magyar határon belül kell képesnek lenni válságot vagy szükséghelyzetet kezelni. Magyarországnak a NATO-ban saját erőivel és eszközeivel olyan válságok kezelésében is részt kell vennie, amelyek nem itthon következtek be - tette hozzá.
Ilay Ferrier, a NATO nemzetközi törzsének szakértője is arról beszélt, hogy a védelmi rendszereket össze kell kapcsolni a hatékonyság érdekében.
Kitért arra is, hogy az egyes országok kormányainak, nemzeti védelmi szervezeteinek működése nagyon bonyolult, ahogy a nemzetközi szervezetek válságreagálási rendszere is az. Mint mondta, adott esetben az önálló nemzetek eltérő alkotmányait, kultúráját, politikai rendszerét kell összehangolni, és ez rendkívül bonyolult, még akkor is, ha szövetségesekről van szó.
Egy szövetségi rendszeren belül elvárás, hogy az egyes országok nemzeti szervezetei harmonizálják egymással az eljárásaikat a határokon túlnyúló válságkezelés miatt - hangoztatta a NATO szakértője.
