Szentpéterváron él, de nem a saját lakásában: ezt onnan lehet tudni, hogy az ajtóban több postai értesítés várja, vegyen át egy "legmagasabb kormányzati szintről érkezett táviratot". A szomszédok szerint édesanyjához költözött.
A riporterek a mama címén, a hruscsovi időkben épült csúf panelház előtt vártak, míg megjelent a világhírű matematikus. Rokonszenves arcát sűrű, fekete szakáll övezi. Középkék kötött sapkát, ezeréves, egyszerű dzsekit visel, cipőfűzője kibomlott. És nagyon hosszúak, legalább három centiméteresek a körmei: nem vágja. Sietve elment a közértbe, vásárolt némi ennivalót, fizetett, majd hazaindult. Útközben megállt egy pillanatra a Mariinszkij operaház egyik plakátjánál.
Ekkor kérdezte meg a riporter: hallotta-e, hogy a világ egyik legzseniálisabb emberének tartják. "Nem hallottam, nem vagyok zseni" - válaszolta ingerülten. A feszültség enyhítésére az újságíró megdicsérte a sapkáját, mire a zseni elmosolyodott. "Nem lehetne, hogy beszélgessen velünk egy kicsit?" - kérdezte felbátorodva a riporter. "De lehet. Nem most" - mondta Perelman, s már be is csukódott mögötte a kapu.
A tudós jelentős eredményeket ért el a Riemann-geometriában és a geometriai topológiában. Igazolta Thurston geometrizációs sejtését, s ezzel megoldotta Poincaré-sejtést, amely hosszú ideje a matematika egyik legfontosabb és legnehezebb megoldatlan problémája volt. Eredményeit felteszi az internetre, aztán újra eltűnik.
A Leningrádi Állami Egyetem Matematikai és Mechanikai karán tanult, majd a Szovjet Tudományos Akadémia Sztyeklov Intézetének leningrádi részlegében dolgozott. A 80-90-es években több amerikai egyetemen volt vendégkutató. 1996-ban visszatért a Sztyeklov Intézetbe, de később otthagyta állását.
2006. májusában Perelmannak ítélték a Fields-érmet, a világ legtekintélyesebb matematikai kitüntetését. Sir John M. Ball, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke Szentpétervárott próbálta rábeszélni a díj elfogadására, de két nap és tíz órányi vita után feladta. „A díj teljesen irreleváns számomra. Ha a bizonyítás jó, nincs szükség külön elismerésre” - mondta a tudós.
Nem vett részt az augusztusi díjátadó ünnepségen és nem fogadta el az egy massachusettsi tudományos intézet által felajánlott egymillió dollárt sem.
December végén a Poincaré-sejtés bizonyítását az év legjelentősebb tudományos eredményének minősítették. Ekkor Perelman hajlandó volt nyilatkozni a Komszomolszkaja Pravdának. "Persze hogy nem gondoltam meg, nem kell a millió dollár. Ez az egész nem nagyon tetszik nekem. Hogy írnak rólam a beleegyezésem nélkül. Nem tartom valami nagy hőstettnek, hogy visszautasítottam a díjakat. Sem munkámban, sem személyemben nincs semmi érdekes. Én csak tudom, ha azt mondom, hogy azok, akik ezt a felhajtást csinálják, nem a barátaim" - mondta.
Közben a különc, rejtőző zseni lassan kultikus alakká válik: Szentpétervárott pólókat nyomnak, amelyek elején Perelman képe alatt a Tisztelet felirat, hátán pedig ez áll: "Nem mindent lehet pénzért megvásárolni".
