Magyar részről Tabajdi Csaba és Dobolyi Alexandra EP képviselők utaznak a delegációval. Ez az első ilyen jellegű tényfeltáró misszió Szlovákiában. A delegáció Pozsonyban kezdi egynapos látogatását, ahol Pavol Paska házelnökkel, a szlovák kormány oktatási miniszterével és a kulturális tárca államtitkárával találkozik. Ezt követően találkozóra kerül sor Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, valamint a szlovákiai magyar közösség képviselőivel. A delegáció a Peter Weisz korábbi SMER pártelnökkel, Miroslav Kusy neves szlovák professzorral és különböző civil szervezetekkel folytatott megbeszélést követően Somorjára utazik, ahol találkozik a magyar szervezetek (pl. Csemadok, Pedagógus Szövetség) képviselőivel folytatnak megbeszélést.
Magyar részről Tabajdi Csaba MSZP EP delegációvezető és Dobolyi Alexandra nem vesznek részt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökével, Jan Slotával folytatott megbeszélésen. Tabajdi Csaba kifejtette az MSZP EP delegációja a találkozót vállalhatatlannak, az SNS értékrendjét az európai szociáldemokrácia értékeivel összeegyeztethetetlennek tartja.
Tabajdi Csaba az MTI-nek hangsúlyozta, hogy itt elsősorban Szlovákián belüli feszültségről van szó a szlovák többség és a 600 ezres magyar nemzeti közösség között. Másodsorban az európai értékrend megkérdőjelezése, ha egy demokratikus párt, akár jobboldali, akár szociáldemokrata, akár liberális, koalíciót hoz létre egy nyíltan rasszista, idegengyűlölő, kisebbségellenes, homofób, szélsőséges párttal, miként a SMER tette ezt a Szlovák Nemzeti Párttal Szlovákiában.
Harmadrészt az is az európai uniós értékrend része, hogy nem lehet egyetlen népet, népcsoportot vagy kisebbségi közösséget a kollektív bűnösség elve alapján hátrányosan diszkriminálni. Márpedig a kollektív bűnösség elvét rögzítő 13 Benes dekrétum nemrégiben történt parlamenti megerősítése ezt jelzi Szlovákiában. Negyedrészt a fenti problémák negatívan hatnak a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is.
Sajnos az északi szomszédunknál az utóbbi évben szisztematikus kisebbségellenes kormányzati kurzus képe bontakozott ki, ahol fokozatosan megnyirbálták a magyar nemzeti közösség jogait ( mint azt példázza a két magyar munkatárs eltávolíása az Oktatási Minisztérium illetékes főosztályáról, a Malina Hedvig ügy, a Pátria Rádió támogatása körüli huzavona, a Selye János Egyetem, és a Duna Mente Múzeuma körüli viták, és más esetek is mutatják).
