A zöldeket különösen az háborította fel, hogy több mint negyven év után újra engedélyezték a kihalás szélére sodródott hosszúszárnyú bálnák vadászatát. A japán halászati ügynökség szerint ötven állat kifogását tervezik az április közepéig tartó szezonban, mert a példányszámuk állítólag jelentősen nőtt az utóbbi években. Környezetvédők ezzel szemben azt mondják: a populáció még mindig nagyon sebezhető, és akár egyetlen bálna kifogása is hatalmas károkat okozhat.

Vasárnap Simonoszeki kikötőjéből indul az a négy hajó, amelyekről összesen ezer bálnát akarnak levadászni, köztük 50 hosszúszárnyút. A flotta élén az a hajó megy majd, amelyen az előző szezon vége felé tűz ütött ki, a legénység egyik tagja életét vesztette, és a flottának idő előtt haza kellett térnie.

Bár a japán hajókat akkor a kemény módszereiről ismert Sea Shepherd szervezet többször is próbálta akadályozni a halászatban, mindkét oldalról azt állították, hogy a tüzet nem a környezetvédők szabotázsa okozta, baleset történt. Az amerikai központú szervezet ugyanakkor már jelezte, hogy a hosszúszárnyú bálnák idei vadászatát "hadüzenetnek" tekinti.

A bálna kereskedelmi célú vadászata egy nemzetközi konvenció értelmében 1986 óta tilos. Japán azonban kihasználja azt a joghézagot, hogy a tudományos kutatási célokra a bálnafogás engedélyezett. Tokió hivatalosan tudományos célra hivatkozva folytatja a bálnavadászatot, de nem is titkolja, hogy a kifogott bálnák húsa az ebédlőasztalokon köt ki. Sőt azzal is érvel, hogy a bálnahús a japán étkezési kultúra részét képezi.