A NASA Johnson Űrközpontjának és az ILC Dovernek számos tervezője kísérli majd meg januárban a lakóhelyet felállítani az Antarktiszon. Céljuk mindössze négy emberrel mindent telepíteni négy óra alatt. A nehézkes felszerelésben dolgozva a telepítés még inkább emlékeztet majd azon kihívásokra, melyekkel az asztronautáknak kell szembenézniük a Holdon ormótlan szkafandereikben.

Az élőhely prototípusa végül több rétegű tesztplatformként funkcionál majd az olyan új technológiáknak is, mint az egészségi állapotot figyelő rendszerek, az önjavító és a sugárzásvédelmet ellátó anyagok. A felfújható lakóhely egyike számos modellnek, beleértve egy másik prototípust, mely nyolc lábon áll, és két nyomás alatti hengere van, amelyeket légzsilip kapcsol össze.

A kutatók az antarktiszi McMurdo Állomáson fogják tesztelni a felfújható lakóhelyet 2008 januárjától 2009 februárjáig, így lehetővé válik a tervezők számára, hogy megfigyeljék azok teljesítményét az emberek jelentései és a beépített szenzorok adatai révén. A NASA és az Állami Tudományos Alapítvány azt reméli, megtudja, hogyan viselkednek a lakóhely anyagai a hideg környezetben, és mennyire tartja meg a szerkezet a hőt és az atmoszférát.

Ha a NASA meg lesz elégedve, akkor a második vagy harmadik generációs felfújható lakóhely 2020-ban elindulhat a Holdra . Az amerikai űrügynökség nem az egyedüli szervezet, mely felfújható lakóhelyekben gondolkodik. A magánkézben lévő, Las Vegas-i Bigelow Aerospace már két felfújható modult küldött orbitális pályára.